Film a volt IMF-vezér szexbotrányáról

2014. május 20., kedd, Magazin

Óriási érdeklődés mellett mutatták be Cannes-ban vasárnapra virradó éjjel Gérard Depardieu főszereplésével a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukott vezetőjéről készült, Welcome to New York című játékfilmet, amely nagyon vegyes fogadtatásban részesült.
 

Miután a filmet nem hívták meg a mustrára, a francia producerek a film világpremierjét és az azt követő sajtótájékoztatót a tengerparton felállított sátorban tartották éjfélkor.
Strauss-Kahnt három évvel ezelőtt nemi erőszakkal vádolta meg egy manhattani szálloda alkalmazottja. A nagy port kavaró ügyben a hatóságok felmentették ugyan a francia politikus-közgazdászt, de az ügy miatt Strauss-Kahn távozott az IMF éléről, és francia államfői ambícióinak is búcsút kellett mondania, majd felesége, a francia sztárújságíró, Anne Sinclair is elvált tőle. A film első részében a Devereaux úrnak keresztelt nagyhatalmú főhős, aki szexuális vágyainak betege, prostituáltak részvételével rendezett orgiákon vesz részt, és erőszakosan próbál egy nőt ágyba vinni. A pornót súroló jelenetekben a rendező – az amerikai Abel Ferrara – nem hagy kétséget afelől, hogy az erőszak a szobalánnyal megtörtént, de annak jogi következményeivel a film már nem foglalkozik. Őt elsősorban a főhős és felesége közti párbeszédek érdeklik, amelyeket soha nem hallhatott senki, és amelyek ténylegesen a képzelet szüleményei.
A Jacqueline Bisset francia színésznő által megformált Simone Devereaux-t, aki az eljárás alatt végig kiállt a volt IMF-vezér mellett, a film­ben férje azzal vádolja meg, hogy valójában ő akart francia elnök(né) lenni. A férfi az izraeli államot támogató gazdag asszonyt – aki egy a második világháborúban felhalmozott vagyon örököse – teszi felelőssé saját bukásáért.
Strauss-Kahn volt felesége vasárnap jelezte, undorítónak tartja, ahogy a film őt bemutatja, de nem kívánja az ügyet bíróság elé vinni. Nem teszem meg Ferrarának és Vincent Maravalnak (a film producerének) azt a szívességet, hogy beperlem őket. Sze­me­tet nem bántok, hanem lehányom – írta. Anne Sinclair sze­rint undorítóak a filmben elhangzó groteszk és kicsinyes párbeszédek és az is, ahogy a rendező ábrázolja a nőket, de mindenekelőtt a két főszereplő úgynevezett szembeállítása, amely­ben a film szerzői és a producerek a saját képzelgéseiket vetítik ki a pénzről és a zsidókról. A filmben alig beszélő Depar­dieu állatias alakításáról vala­mennyi kritikus elismerően írt. A francia filmsztár szerint ő csak megpróbálta megérteni az általa eljátszott szereplőt mozgató impulzusokat. Hogy mit mondhattak egymásnak? Azt nekünk kellett kitalálni – mondta. Hatalom, pénz, szex, ebben minden adott volt egy shakespeare-i tragédiához – fogalmazott a színész.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2014-05-20: Magazin - :

Erőss Zsoltra emlékeztek (Gyergyószentmiklós)

Nemzetközi teljesítménytúrával emlékeztek Erőss Zsolt hegymászóra a hét végén Gyergyószentmiklóson. A húsz kilométeres távra 120-an, a harminc kilométeresre 121-en, az ötven kilométeresre pedig 84-en jelentkeztek. A résztvevők többsége erdélyi magyar volt, de nagy számban jöttek Magyarországról is. Akadtak ugyanakkor román ajkú résztvevők, és olyanok is, akik Németországból érkeztek az eseményre.
 
2014-05-20: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Szélkapuban

A Rétyi-szorulatban, valahol a két medencerész közelében, Sepsi és Orbaiszék határán fekszik Réty, ahol időszakos szelünk, a Nemere a legnagyobb erővel tör be Sepsibe, s találkozik a nyugati szelek utolsó hullámaival, hogy harcuk alakítsa vidékünk egyre szeszélyesebbé váló időjárását.