A Rétyi-szorulatban, valahol a két medencerész közelében, Sepsi és Orbaiszék határán fekszik Réty, ahol időszakos szelünk, a Nemere a legnagyobb erővel tör be Sepsibe, s találkozik a nyugati szelek utolsó hullámaival, hogy harcuk alakítsa vidékünk egyre szeszélyesebbé váló időjárását.
Réty és kapcsolt falvai küzdenek a századelő viharaival, amely ugyanúgy terhelt kínzó eseményekkel, mint a magunk mögött hagyott évtizedek, s „az istenadta nép” mégis a jobbra fordulás reménységével él.
Százhúsz kettős állampolgár
A környék és természetesen Réty község minden falujából a helybeli református gyülekezeti házban jelentkeztek mindazok, akik fontosnak, erkölcsi kötelességüknek tekintik, hogy mint magyarok Románia és Magyarország kettős állampolgárai lehessenek.
– Nyolc éve megépült gyülekezeti házunk néhány órára Magyarország konzulátusi képviseletének székhelyévé vált – nyilatkozta Deák László rétyi református lelkipásztor. – Esemény eseményt követ. Május 11-én tíz fiatalt konfirmáltam, öt fiút és öt lányt. A fiatalok feldíszítették műemlék templomunkat, mely az ünnepi alkalomra telt házzá vált, majd a konfirmáltak otthonában a rokonság hagyományos módon köszöntötte újdonsült egyháztagjainkat. Három esztendeje kezdtük a templom felújítását-tatarozását. Az anyagiak miatt csak lassú lépésekkel tudtunk haladni. Kicseréltük a nyílászárókat oly módon, hogy semmit nem változtattunk a régi formákon.
Az eddigi munkát önerőből, a megyei és a községi tanács, valamint a vallásügyi államtitkárság támogatásával végezték. A hétköznapi dolgok nehezéből az egyházközség gondnoka, Bukur Béla is derekasan kivette részét. A presbitérium abban reménykedik, hogy amire eljön az ősz, beöntik a község első ravatalozóházának alapjait. A tervet Zágoni Aladár készítette, az anyagiakba 25 000 lejjel bepótolt a helyi önkormányzat is.
A számos romos komollói egyházi épület mellett, amelyeken időközben sikerült közös erővel valamennyit jobbítani, majdnem romos állapotba került a mindössze 270 lelket számláló református egyházközség temploma is – tájékoztatott Bartos Károly helybeli lelkipásztor, aki a javításokra pályázatot pályázat után készíttetett. Sikerült annyi anyagit összehozni, amiből elkészülhet az épület felújításához szükséges terv, és mint mentőmunkálat a templom tetőzetének felújítása. Az anyagiakba bepótolt az egyházkerület, támogatott a megyei tanács és a helyi önkormányzat is. Sajnos, miként a mérnöki-geológiai felmérésekből kiderült, statikai gondok merültek fel, lépni kell, menteni kell. Gyülekezete időből-energiából sokat áldoz közössége számára, de arra, hogy nagy bajait orvosolja, sem saját, sem az eklézsia visszaigényelt föld- és erdőbirtokának esetleges hozadéka nem elég. Tavaly az ötletgazdag lelkes gyülekezet, a presbitérium, a nőszövetség hiányában, Szabó József gondnok nélkül, Demeter Éva nőszövetségi elnök asszony nélkül nem tudta volna megszervezni az egyházmegyei nőszövetségi konferenciát, amelynek sikeréért hatvanhárom lélek közmunkázott, nem is említve azokat a kulturális-nevelő rendezvényeket (IKE-csoport színdarabja, nőszövetségi műsoros bál stb.), amelyeket a Rétyi Napok alkalmával is bemutattak. Elismerően nyilatkozott a lelkész a komollói anyaegyházzal szomszédos szentivánlaborfalvi református leányegyházközségről, annak lelkes gondnokáról, Kelemen Alpár mérnökről is. A közel száznyolcvan lelkes gyülekezet önálló, javait, életét külön irányítják, külön infrastruktúrája van, anyagi gondjait külön kezelik-könyvelik. Amit azonban érdemes kiemelni, hogy az ottani római katolikus és unitárius közösséggel együtt szervezik megemlékező ünnepségeiket-rendezvényeiket.
Oklevél a munka elismerése
– Nálunk olyan nincs, hogy valahol valamilyen mozgás ne legyen – válaszolta kérdésünkre Dálnoki Lajos polgármester. – 2005-ben megépült a helyi ivóvízhálózat, s később folytattuk a csatornázást. Mindkettőt bővíteni kell, ezt saját jövedelmünkből végeztetjük. A két hálózatot meghosszabbítjuk a Rétyi-tóig, hiszen az vendégforgalmi övezet. Már a kivitelezés szakaszában járunk. Megkezdtük a közbeszerzést a Belső utca leaszfaltozására. Ezeket követné a rétyi kultúrotthon felújítása, ezzel még a tervezésnél tartunk. Egy hidat kell építenünk a Szacsva patakán áthaladó útra, mely az Egerpatak és Szacsva közötti útból a Bibarc nevű legelő felé tart, Szacsván pedig több olyan megrongálódott hidat fogunk kicserélni, amely a patakmeder keleti oldalán álló lakások megközelítését megkönnyíti. Ezt már tavaly megkezdtük, ebben az évben folytatjuk. Tavaly nem tudtuk maradéktalanul befejezni az egerpataki és a szacsvai kultúrotthon tatarozását, nem volt elegendő a pénz, amit a fele-fele típusú megyei tanácsi pályázatból nyertünk. Legalább az egerpatakit szeretnénk befejezni, mert július 12–13-án ott tartják a Márk família családi találkozóját. Ebből a faluból eredt ez a család, az eseményt emlékkopjával akarják megörökíteni.
Aki korán kel, aranyat lel. A rétyiek valóban igyekeztek kihasználni minden lehetőséget. Jelenleg a LEADER-programban pályáztak egy olyan multifunkcionális gépi berendezésre, amely nyáron a leaszfaltozott utak-utcák takarítására, télen pedig az úttestek hótalanítására alkalmas. A polgármester asztalán láttuk a Pályázó önkormányzat – Sikeres község-díjról tanúskodó oklevelet is, amely közös munkájuk elismerése, és Dálnoki Lajos polgármester a minap vett át Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőjelölttől és Ilyés Gyulától, az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkárhelyettesétől Kézdivásárhelyen.
Iskolagondok
Felvillanyozza az embert az ősi Antos-kúria szomszédságában szárnyaló gyerekricsaj. Zoltáni Aranka igazgató, testnevelő tanár éppen órára készült, de megkértük, szóljon az utánunk jövők iskolájának gondjairól. Elmondta, hogy a beírt tanulók lélekszáma alapján kiszámolt fejkvóta összegéből nem tudnak kijönni. Ebben főleg a kicsi iskolák húzzák vissza, különösen Szacsva, ahol három személyt, két pedagógust és egy alkalmazottat kell fizetni tizenöt gyerekre járó fejadagból. Még Bita volna ilyen helyzetben, de ott jövőtől kezdve növekszik a tanulólétszám. Szerencsére a helyi önkormányzat vállalta, hogy ebben az iskolai évben kiegészíti a tanalapot, mert az elöljárók ellenzik a községi iskolarendszer megcsonkítását. Lám, Szacsván gyenge a tanulólétszám, de megfelelő körülmények között tanulnak a gyerekek. Kutat fúrattak, bevezették az ivóvizet, angolvécét szereltek be, s így bizonyára meg is kapják a működési engedélyt.
S ha újra itt a nyár...
Rétyen és környékén felette szép lehet a nyár, ha az elvárások szintjén működnek a vidék vendégházai. A keresztútnál a Nemere Motel, akárcsak a többiek: a komollói Tódor, a tó melletti Pálma Panzió, a Tavirózsa Motel már készen áll, felújítva, jó szolgáltatásokkal várja a vendégeket. A kétcsillagos Nemere két személyre szóló Nemere-tálja változatos kínálattal várja az átutazókat a keresztútnál, de a Rétyre érkező vendégeket is, asztalaihoz 90 személyt is fogadhat, szálláshelyeinek száma tizenhat. A Tódor Panzió hárommargarétás. Felújították a Feketeügy teraszoldalán elterülő gyümölcsös nyári szálláshelyeit, piknikezőt építettek, a házban tizenöt vendéget lehet elszállásolni. S mert a csendes kis falun korszerű aszfaltos út vezet át, megközelítése sem okoz gondot. A megyei műút mellett, a Háromszéki Balaton övezetében várja vendégeit a Tavirózsa Motel. Közelében, a főút mellett a Pálma Panzió. Szabadtéri teraszát felújították, két vendéglőtermében száz személynek lehet teríteni, szálláshelyeinek száma 24, az árak azonban a pénzügyi nehézségek miatt 2009-től változatlanok. Közelében a halkészítmények kedvelői beülhetnek az Aranyhal nevű csárdába, ahol tóparti egységhez illően egyebek mellett halászlevet is lehet rendelni.
Hazafelé tartva bekukkantottunk a negyvenhét évet Rétyen élő és dolgozó dr. Nagy Lajos sepsiszentgyörgyi otthonába is, s megkérdeztük tőle: van-e még tarsolyában olyan téma, amit mindenképpen meg szeretne írni, merthogy a környékhez kapcsolódó kiemelten helytörténeti és mélyen lokálpatrióta eddigi írásai, Réty és Komolló monográfiái valós szellemi értéket képviselnek.
– Néha-néha egy kicsit nosztalgiázva is gondolok az ott eltöltött évekre – felelte –, amelyekben minden volt, mint ahogy a Fény és árny című könyvemben is megírtam, de hát az élet ilyen. Elköltözésem után a szentgyörgyi kórház elhunyt orvosainak emlékét igyekszem megörökíteni, megrajzolom életútjukat, és ezzel párhuzamosan édesapám szülőfaluja, Csomakőrös egyházi anyakönyveit kutatom. Réttyel kapcsolatosan vannak még terveim. Folytatni szeretném az említett Fény és árny című könyvem további eseményeinek-emlékeinek megörökítését, hiszen a kötet tartalma az 1989. esztendővel lezárul. A címet már meg is találtam: Öröm és üröm. Remélem, az elkövetkező években lesz még annyi fizikai és szellemi erőm, hogy meg is tudjam írni – fejezte be a krónikaíró orvos, akinek terveihez a legjobbakat kívánjuk.
