Közismert fuvarozási cégként tartják számon a Váncsa Trans Kft.-t. A vállalat tartályfuvarozásra szakosodott, járművei Európa-szerte szállítják az élelmiszer- és vegyipari folyadékokat. Azt viszont kevesen tudják, hogy a cégtulajdonos Váncsa Jenő megrögzött mezőgazdász is. Ifjú Váncsa Jenővel együttműködve szántóföldi növénytermesztést folytat, szarvasmarhákat tart. Legnagyobb szerelme azonban a ménes – hasonló, magánkézben lévő tenyészetet messze földön nem találunk.
Kapcsolata az állattartással akkor kezdődött, amikor tartálykocsijai telephelyének megvásárolta az angyalosi volt rókafarmot. Az első tehén a tejszükségletet volt hivatott kielégíteni. A tulajdonos és alkalmazotti köre tette ki a fogyasztói réteget, a felesleget sertések etetésére használták. Az egykori rókafarm területe szinte „megkívánta”, hogy ló is legyen rajta, így került a telepre a mai ménes első lova – emlékezett vissza a kezdetekre Váncsa Jenő.
Ma már több mint ötven paripa, 120-nál is több szarvasmarha teszi ki a Váncsa-farm állományát. 250 hektárnyi saját és bérelt földet munkálnak meg. A termelés gerincét a takarmány előállítása képezi, de újabban pénzbeli hasznot hozó növények – főként repce és cukorrépa – termesztésébe is belefogtak.
Példásan szervezett legeltetés
Az állatállomány tartásához alapvető fontosságúak a legelők. A legeltetés megszervezése példás. Legnagyobb értéke, hogy összefüggő területen végzik. A legelőtesteket kerítés választja el, főként szögesdrótból készült, de részenként vadhálót, drótfonatot is használtak. A legelőtestek között végig autóút vezet, az egyes részek könnyen egybenyithatók, ami megkönnyíti az állatok terelését. A legelőbeosztásnak köszönhetően pásztorra nincs is szükség. A vízellátást fúrt kútból oldották meg, minden legelőtesten itatók találhatók. A legelők ölében épült a szabad tartású, mélyalmos istálló, ahol a fejős tehenek szállásolnak. Az építmény egyszerű, faszerkezetű, két oldalán találhatók az etetők, melyeket takarmánykeverő kocsival töltenek fel. A fejést az istállóhoz épített fejőházban oldják meg. Az alaptakarmány a jó minőségű kukoricasiló. A tervek szerint az állomány egy részét a hústermelés felé fogják irányítani. Fejőstehénként csak az az állat állja meg a helyét, amely átlagosan legalább húsz litert ad. Ha nem képes erre, hústermelésre kell átállítani – értékelte Váncsa. A meglévő állomány alapja a pirostarka, de a célirányos keresztezéssel ma a red holstein vér dominál az állatokban.
Értéke van a versenylónak
A ménesben harminc kancát tartanak. Fedezésüket három törzsménnel végzik, a Tulipán, Maestoso és Napolitano vonalból. A ménes „ékszerei” a főként négyes fogatban használt tizenkét fogatló és a hozzájuk tartozó tízfős utánpótlás. Négy éve profi szinten vesznek részt fogathajtó-versenyeken. A kezdetekben ifjú Váncsa Jenő irányította a fogatot, de újabban profi hajtóval, Bodó Zoltánnal szerződtek. Bodó neve jól ismert fogathajtói körökben, szinte minden versenyen ott áll a dobogó valamelyik fokán.
A szállításban a tartályfuvarozás jelenti a „királykategóriát”, a fogathajtásban a négyesfogat. Mindig szerette a kihívásokat, a rendkívülit, ezért tavalytól a négyes fogat mellett döntött – részletezte Váncsa. Komoly célkitűzésük, hogy ősszel Franciaországban, Cannes-ban a lovas világjátékok részeként megrendezendő fogathajtó-világbajnokságon a középmezőnyben végezzenek – tudtuk meg Bodó Zoltántól. Nemrég a Fábiánsebestyénben megrendezett versenyen szerepeltek jól – egyben megszerezték az első kvalifikálást a vb-re. A Váncsa-fogat díjhajtásban a 11., maratonban a 12. helyen végzett, összetettben is a 12. lett. Következik egy ausztriai fedeles-bajnokság, rögtön ezután Vecsésen állnak rajthoz, ahol a vb második kvalifikációját kívánják megszerezni.
A cannes-i versenyben a Váncsa négyes fogat egyedül fogja képviselni az országot, a világ minden tájáról érkező ötven fogattal kell megmérkőznie (a szabályzat szerint országonként a három legjobb fogat nevezhet a versenyre, kvalifikálások után) .
Bodó Zoltánt kértük, lovas szakemberként mondjon véleményt a Váncsa-féle ménesről. Három komoly törzsmén van az állományban, ezek utódait már tanítják, nagy versenyeken tesztelik. A tenyészkanca-állomány felfrissült, egy-két év múlva derül ki a célirányos tenyésztés eredménye – vázolta a fogathajtó.
Arra is kíváncsiak voltunk, van-e haszon a lótartás után. Váncsa Jenő elmondta, lovanként 600 lejes állami támogatásban részesülnek, ez azonban messze nem fedezi a tenyésztési kiadásokat. A lehetőséget a lovak eladása jelenti. Azonban ahhoz, hogy egy ló valódi értéket képviseljen, több versenyen kell bizonyítania. Az élvonalbeli lovakra mindig jelentkezik vevő, nem ritka, hogy egy-egy verseny után ló nélkül tér haza a tenyésztő, paripájára ott helyben is kerülhet vásárló – közölte Váncsa Jenő.
A mezőgazdaság ereje
Két év múlva el szeretné érni, hogy a mostani telephelyről „kitiltsa” a vasat, azaz a fuvarozó járműveket, az autóknak más állomáshelyet alakít ki. Egy 500 ezer euró értékű pályázat révén mezőgazdasági felszerelést, erőgépeket vásároltak. Saját erőből építik a fejőstehenek új istállóját, de a tervek ennél messzibbre érnek. Ősszel kezdik meg egy több száz fős, világviszonylatban is modernnek számító istálló építését. Szintén pályázat útján biztosítják a finanszírozást, értéke 1,8 millió euró. Az istálló része lesz egy fejőház, gabona- és trágyatároló is. Az egyedi létesítményt ifjú Váncsa Jenő igazgatja majd.
Az istálló tervezett helye közelében vendégfogadásra is alkalmas, fedett lovardát építenek. Ennek menedzselését lányára, Zsuzsára bízza Váncsa Jenő.
Hogyan lesz meg egymás mellett az istálló és a lovardás panzió? – tettük fel a kérdést.
A modern megoldásoknak köszönhetően az istálló nem zavaró tényező. Sőt, akár idegenforgalmi látványosságként is számot tehet. Mindenképpen a mezőgazdaságban nagy erő rejlik, ha egy farm két lábon áll, azaz állattartással és növénytermesztéssel is foglalkozik, akkor minden helyzetben életképes maradhat – vázolta Váncsa.
