Az idei, immár turisztikára szakosodott Szent György-napi expó egyik legelső standján a Cartographia kínálta termékeit. Az ismert magyarországi térképkészítő és -forgalmazó cég hazai leányvállalata legújabb atlaszainak és térképeinek bő választékát ismerhette meg, aki megállt a színes bemutatóasztala előtt.
De mi az, hogy legújabb térkép, egyáltalán hogyan kerül egy nemzetközileg is jegyzett cég Sepsiszentgyörgyre, hogyan építhető ki és működtethető egy forgalmazási hálózat, milyen jövője van a papíralapú térképeknek a digitális térképek, a GPS-ek egyre „sűrűbb” világában? A kérdésekre a Mike Bálint Gábor által vezetett Cartographia sepsiszentgyörgyi leányvállalatának székházában kerestük a válaszokat.
A térképkultúra bevezetése
– Közel két évtizede térképek forgalmazásával foglalkoznak. Hogyan vágtak bele a vállalkozásba, mi adta a kezdő impulzust?
– Családi vállalkozásként indultunk, feleségemmel együtt, mert azt vettük észre, hogy sem a benzinkutaknál, sem a könyvesboltokban nem lehet minőségi térképeket kapni. Sem autó-, sem didaktikai célokra használható térképeket, nem beszélve az autóatlaszokról. Persze, nem véletlenül vettük észre, hiszen hobbim a térképek vásárlása, gyűjtése, tanulmányozása. Akkoriban a tanügyminisztériumnak volt egy térképkiadója, de vászonra kasírozott didaktikai térképeket készítettek, nagyon gyenge minőségben. Ráadásul elavult adatbázist használtak. Pedig keresték az emberek, még akkor GPS sem volt egyáltalán nálunk. 1994-ben indultunk, felkerestem a budapesti Cartographiát, ahol már akkor jó minőségű, hibamentes és naprakész térképek készültek, s egy pályázaton el is nyertük a romániai forgalmazási jogot. Akkor már ismertük a piacot, azért lehetett a miénk, mert valójában nem is létezett ilyen piac. Eleinte a benzinkutaknál és a könyvesboltokban is féltek, hogy el tudják-e adni a térképeket. Így tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy Romániában mi vezettük be a térképkultúrát a benzinkúthálózatokba és a könyvesboltokba. Autótérképekkel kezdtünk, azután elindítottuk az iskolai fali térképeket, persze minisztériumi engedéllyel, sok utánajárással (kényes helyzet volt, hogy egy magyarországi cég a romániai iskoláknak forgalmazzon didaktikai eszközöket). Sikerrel járt, nem is létezett akkoriban konkurencia, s minőségileg is szinte kifogástalanok voltak a térképeink.
Logisztikai hálózat
– Hogyan lehet kialakítani egy ilyen logisztikai rendszert?
– Az ember menet közben tanulja meg. Előbb a kicsi kutaknál kezdtük, bemutattuk a termékeket, aztán rájöttünk, hogy a nagy központokhoz kell menni. Több hónapos, sőt, féléves várakozás után kaptunk választ általában. Később a Mol-kutaknál egyszerűbb volt, mert ott már ismerték a rendszert. Évről évre jutottunk be minden nagyobb benzinkúthálózatba és a nagy könyvesbolthálózatokba is. Közben négy konkurencia jelent meg, abból kettő nyugati, de ők elég hamar kivonultak a piacról. Jelenleg – szerénytelenség nélkül állíthatom – mi vagyunk a piacvezetők, minden benzinkútnál ott vagyunk, ez mintegy ezer elárusítóhelyet jelent.
– Megszerezték a piacot. Hogyan lehet megtartani?
– Csakis úgy, hogy mindig friss, felújított térképeket szállítunk. Ehhez szakemberekkel dolgozunk, mindig időszerű adatbázisokkal, folyamatosan frissítjük a térképeket és a készletet is.
– De a vásárlók igényeit is pontosan kell ismerni. Hogyan lehet felmérni?
– Szintén a terepmunka eredménye, hogy gyorsan felismerjük, milyen újdonságra van szükség. Például a legújabb háromnyelvű Kárpát-medence atlaszunk azért született, mert sokan jönnek mondjuk Kárpátaljáról Erdélybe, és szükségük van olyan eligazítóra, amelyben a településnevek többnyelvűek. A felismeréstől az elkészítésig az átfutási idő nem több, mint fél év, akkorra kész az új térkép, az atlaszoknál egy kicsit hosszabb, körülbelül egy év.
Biztonságos eligazítók
– A digitális korban már az okostelefonokra is lehet térképeket telepíteni. Miért van igény mégis a jó minőségű, papírlapú térképekre?
– Az elektronikus térképek elterjedése természetesen érezhető a forgalmunkon, mutatkozik bizonyos visszaesés. Ez azonban biztonságosabb, akit valamiért egyszer-kétszer rossz helyre irányít a GPS, azonnal keres egy benzinkutat, s megveszi a mi térképünket. Másik előny az áttekinthetőség, sokkal könnyebb eligazodni egy ilyen kiadványban, mint mondjuk egy internetről kinyomtatott térképen. A mai generáció is lassan rászokik, mert az elektronikus rendszerek sokszor becsapják. Ehhez persze az is kell, hogy árainkat az itteni vásárlóerőhöz igazítsuk, és megfelelő forgalom is szükséges, úgy az árrést kisebbre szabhatjuk.
– Mit jelent számszerűen ez a forgalom, mekkora a hazai térképpiac?
– Például Románia autótérképét, illetve -atlaszát évente százezer példányban tudjuk eladni. Ezután következnek a szomszédos országok térképei, atlaszai. Az atlaszoknál például négyszáz-, illetve háromszázezres léptékű (egy centi négy kilométer) aprólékos térképet forgalmazunk, s ezekkel még gyalogtúrára is el lehet menni. Ez a legjobb a piacon, nagy sikere van, igaz, magyarországi szakemberekkel mintegy két évig készült. A választékunk egyébként rendkívül gazdag, csak térképből mintegy 170 címet forgalmazunk. Fontos még, hogy minden térképen feltüntetjük a kiadás évét.
– Hányan dolgoznak a cégnél?
– Összesen heten, abból két ember folyamatosan járja az országot, gyakorlatilag teljes és folyamatos a lefedettség. Összesen négy nyelven forgalmazunk térképet, persze sok esetben a térkép maga többnyelvű, a jelmagyarázat pedig mindig négy nyelven jelenik meg (magyar, román, német és angol). Gyakorlatilag három hét alatt minden elárusítóhelyre eljutunk, ilyen irányú szerződésünk is van a forgalmazókkal. Ez nekünk is érdekünk, mert úgynevezett bizományi rendszerben dolgozunk, vagyis az eladott példányok után fizet a forgalmazó. Érdekünk tehát, hogy minél hamarabb megforduljon a pénz, s így a felfrissített, az időközben a terepváltozásokkal felújított térképeket is hamar be tudjuk vezetni a piacra.
– A kizárólagos forgalmazási jog biztonságot, ugyanakkor nagymértékű kötelezettséget is jelent. Melyik a meghatározóbb?
– A benzinkutaknál, a könyvesboltokban mások is forgalmaznak ilyen termékeket. Így itt nincs kizárólagosságunk. A Cartographia-térképek forgalmazására azonban csak nekünk van jogunk az egész országban. Ez persze biztonságot jelent, de óriási felelősség is, mert a folyamatos ellátást, a felújításhoz szükséges terepmunkát, vagyis a folyamatos és hibátlan odafigyelést nem lehet megspórolni. Az anyavállalat egyébként négy országban szállít rendesen térképet, de külön megrendelésre még Amerikába is szállítottak.
– A Wellness-expón különleges elképzeléssel is jelentkeztek. Mi ez, hogyan lehet a kínálatot bővíteni?
– Most azon dolgozunk, hogy kerékpártérképeket vezessünk be a piacra. Az első ilyen felmért és kijelölt út a Honvéd-kúttól a Sugás-gerincig tart, de a Borvíz utca végénél is lassan elkészül, illetve több helyen Sepsiszentgyörgyön. Ezekkel a térképekkel lépést akarunk tartani a fejlesztésekben, ahogy valahol megjelenik egy bicikliút, mi azonnal felmérjük, és elkészítjük a térképet. Rátesszük az útba eső panziókat, fogadókat, így nem csak a kerékpáros turistáknak lesz használható.
– További tervek, elképzelések? Mit hozhat a jövő?
– Minden megyeszékhely térképét el szeretnénk készíteni, egyelőre a turisztikailag fontosabb városokéval rendelkezünk. Ugyanakkor bővítenénk a címeket, az útikönyvek kiadásában is érdekeltek vagyunk, mintegy negyven címet forgalmazunk. Külön megrendelésre úgynevezett reklámtérképeket is gyártunk, vagy éppen valamelyik cégnek a szervizhálózatát feltüntető térképeket.
– Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen kiterjedt hálózatot fel lehessen építeni és működtetni?
– Elsősorban a pontosság, aztán megfelelő, nem csak a pénzért dolgozó munkatársak és nagyon jó partnerek. Na meg olyan termékek, melyek biztos minőséget kínálnak.
