Rácáfolva a várakozásokra, Hashim Thaci koszovói miniszterelnök tegnap nem jelentette be, hogy mikor kiáltják ki Koszovó függetlenségét, de egyik hivatalos képviselője közölte, hogy a tartományi parlament vasárnap délután szánja rá magát erre a lépésre. A koszovói szerbek közben bejelentették, hogy megválasztják saját koszovói szerb parlamentjüket.
Általános volt a várakozás, hogy Thaci a tegnap délutánra összehívott sajtótájékoztatón jelenti be a függetlenség kikiáltásának időpontját, de a bejelentés elmaradt. A tartományi kormányfő csak annyit közölt: ,,Vannak terveink, és ennek megfelelően fogunk cselekedni". Egy névtelenül nyilatkozó pristinai illetékes ― akit egyes források Thaci szóvivőjének neveztek ― közölte, hogy a koszovói parlament holnap 17 órakor kiáltja ki Koszovó függetlenségét. Megjegyezte, hogy a nemzetközi közösséggel kötött megállapodással összhangban a függetlenség kikiáltása előtt 24 órával jelenik meg erről hivatalos közlés.
A koszovói parlament tegnap változtatásokat eszközölt a házszabályban, lehetővé téve, hogy a parlament gyorsított eljárással elfogadja azokat a törvényeket, amelyek ― az Ahtisaari-tervből kifolyólag ― szervesen kapcsolódnak a függetlenség kikiáltásához.
A koszovói albánok sietsége láttán a koszovói szerbek sem tétlenkedtek. Kosovska Mitrovicában tegnap ülésezett a szerb többségű, koszovói önkormányzatokat és településeket tömörítő szövetség, amely felszólította a koszovói szerbeket, hogy február 18-án gyűléseket tartsanak négy nagy, szerbek lakta városban, s pontban délben utasítsák el Koszovó függetlenségét. A szövetség egyben bejelentette, hogy Belgráddal egyeztetve készül a május 11-én tartandó helyhatósági választásokra, amelyeken megalakítják Koszovó szerb parlamentjét. A szövetség határozatában úgy foglal állást, hogy megszállásnak fogja tekinteni az EU-misszió ténykedését Koszovóban. Marko Jaksic, a szövetség elnöke azt üzente Belgrádnak, hogy ,,ne írjon alá semmilyen társulási és stabilizációs megállapodást a megszállókkal, mert ez árulás lenne".
Boris Tadic újraválasztott szerbiai államfő tegnap letett hivatali esküjében kilátásba helyezte: minden erőfeszítését arra fogja fordítani, hogy megvédje Szerbia szuverenitását és területi egységét. Emellett azonban hangsúlyozta európai elkötelezettségét is. ,,Teljes erőmből fogok küzdeni azért, hogy Szerbia az Európai Unió része legyen" ― mondta. Tadic közölte, hogy Szerbia alacsonyabb szintre fogja leszállítani, de nem szakítja meg diplomáciai kapcsolatait a Koszovó függetlenségét elismerő országokkal.
New Yorkban közben megtartotta Koszovóval foglalkozó ülését az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a BT-ülés után felhívta a figyelmet arra, hogy a testület 15 tagja közül mindössze öt támogatta a koszovói függetlenséget megelőlegező Ahtisaari-tervet, ezért az Egyesült Államoknak és az EU-nak nincs sem jogi, sem erkölcsi alapja arra, hogy Koszovót a függetlenség egyoldalú kikiáltására ösztönözze, s ezt aztán elismerje.
Hashim Thaci tegnap váratlan látogatás tett Szkopjéban, ahol tárgyalt Nikola Gruevszki macedón kormányfővel. Sajtóhírek szerint a nem hivatalos találkozón a Macedónia és Koszovó közti vitatott határvonalról folytattak megbeszélést. Megfigyelők szerint ugyanakkor feltehetően a koszovói függetlenség küszöbönálló kikiáltásáról is egyeztettek. Branko Crvenkovszki macedón államfő az állami tévének nyilatkozva utalt a határkérdés rendezetlenségére, és leszögezte, hogy Macedónia ,,bizonyosan nem lesz azon országok között, amelyek elsőként ismerik el Koszovó függetlenségét".
Úgy tűnik, nagy vonalakban egyetértés van a pártok között abban, hogy Magyarország milyen álláspontot foglaljon el Koszovó ügyében ― mondta az európai ügyek, illetve a külügyi bizottság tegnapi, együttes zárt ülését követően Göncz Kinga külügyminiszter. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt mondta, a Fidesz arra kérte a kormányt, hogy amennyiben kimondják Koszovó függetlenségét, akkor ismerje el, és az Európai Unió meghatározó tagállamaival összehangoltan kezdeményezze a diplomáciai kapcsolatok kialakítását. Az ellenzéki politikus a rendezés fontos vonatkozásának nevezte, hogy nem csupán egy független állam jön létre, de születik egy új területi autonómia is.
