Mindez abból a levélből derül ki, amelyet a miniszterelnök Kövér László házelnöknek küldött a jelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban. Orbán Viktor levelében kérte az Országgyűlés elnökének intézkedését, hogy a miniszterjelölteket – akiket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevez ki tárcavezetőknek – a feladatkörük szerinti hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottságok meghallgassák a kinevezésük előtt. A tíz miniszterjelölt közül ketten nem voltak tagjai a második Orbán-kormánynak: Trócsányi László eddigi párizsi nagykövet és Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő. Utóbbi Németh Lászlónét váltja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élén. Az elmúlt négy év egyetlen női minisztere mellett a külügyeket irányító Martonyi János távozik a kabinetből, akinek utódja – a külgazdasággal kibővített tárca élén – Navracsics Tibor lesz. Változás továbbá, hogy Lázár János eddig államtitkárként vezette a Miniszter­elnökséget, amely minisztériumi rangot kap, és elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó tárca lesz.

Lemondott Mesterházy Attila
Lemondott MSZP-elnöki és parlamenti frakcióvezetői posztjáról Mesterházy Attila tegnap. A politikus budapesti sajtónyilatkozatában egyúttal jelezte, hogy nem kíván indulni a következő tisztújításon, így nem kíván újraindulni a szocialista párt elnöki posztjáért sem. Mesterházy Attila azt mondta, az MSZP április 6-án és május 25-én jelentős vereséget szenvedett el az országgyűlési és az európai parlamenti választáson, az MSZP elnökeként ezekért a kudarcokért vállalja a teljes felelősséget. Hozzátette: a maga részéről mindenben támogatni fogja az MSZP megerősítését és az új elnököt. Az MSZP országos elnöksége vasárnap este az EP-választás eredményének ismeretében felajánlotta lemondását a párt választmányának, amely holnap ülésezik. Ezt követően voltak olyan vélemények a párton belül, hogy le kellett volna mondaniuk, nem pedig felajánlani lemondásukat, mert ezzel lehetetlen helyzetbe került a választmány. Ugyanis ha a testület elfogadja a lemondást, akkor egy hosszú tisztújításnak nézne elébe az MSZP éppen akkor, amikor már az őszi önkormányzati választásokra kellene készülni. Az elnök lemondásával új helyzet állt elő, mert az MSZP alapszabálya lehetőséget ad arra, hogy eltekintsenek a felmenő rendszerű tisztújítástól.

Harcok, áldozatok Kelet-Ukrajnában
Az ukrán biztonsági erők átfogó „terrorellenes” műveletet indítottak tegnap a kelet-ukrajnai Donyeck megye északi részén, Szlovjanszkban és Kramatorszkban a légierő és a tüzérség bevetésével. A harcok közben a szakadárok lelőtték az ukrán fegyveres erők egy Mi–8-as helikopterét, aminek következtében legalább tizenkét katona, köztük egy tábornok életét vesztette. Később az ukrán Nemzeti Gárda sajtóosztálya közölte, hogy a terrorellenes műveletben részt vevő tüzérségi és légi egységek csapást mértek arra a területre, ahonnan a helikopterre lőttek, és megsemmisítették a támadást végrehajtó szakadár csoportot. A médiajelentések szerint az ukrán hadseregnek tegnap összesen három helikopterét lőtték le. * Oleh Parada ezredes, a Beregszászi járási hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka közben arról tájékoztatott, hogy Beregszászon és a hozzá tartozó járásban a tervek szerint júniusban kezdik el a sorkötelesek behívását az ukrán hadseregbe. A besorozottak a bevonulásukat követően kiképzésen vesznek részt, amely rendszerint egy évig tart. Kiképzetlen katonát nem küldhetnek konfliktusövezetbe – hangsúlyozta. * Jeffrey Feltman, az ENSZ-főtitkár helyettese arról számolt be, hogy szabadon engedték az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tizenegy fős csoportjának tagjait, akiket szerdán fogtak el Donyeck megyében. Az EBESZ egy másik, két napja eltűnt négyfős csoportját viszont a szakadárok még mindig fogságban tartják.