Az EMNP elnöke úgy véli, az RMDSZ „szűkkeblű pártpolitikai megfontolások alapján” elutasította, hogy az erdélyi magyar pártok koalíciója állítson jelöltlistát, így „borítékolható volt”, hogy az erdélyi magyarok szavazataival a korábbi három mandátum helyett most csupán kettőt sikerül megszerezni, holott, ha az összefogás időben megtörténik, akár a negyedik mandátumot is meghozhatta volna az erdélyi magyarságnak. Toró szerint az RMDSZ vezetőinek nyilatkozatai igazolják, hogy a szövetség eleve két mandátumra számított, ez pedig szerinte az előre megfontoltságra, a háttérben levő paktumra utal. Az EMNP elnöke úgy vélte, pártja nem veszített azzal, hogy nem a destruktív stratégiát választotta, és nem állított jelöltlistát, hiszen a párt védnöke, Tőkés László a Fidesz nemzetegyesítési törekvéseinek következtében így is mandátumot szerzett. Hozzátette, ha két erdélyi magyar párt indult volna a választásokon, valószínű, hogy egyik sem lépi át az ötszázalékos küszöböt.

A nemzeti listán is Erdélyt képviseli
Gratulált Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Ta­nács (EMNT) elnöke az RMDSZ két megválasztott EP-képviselőjének, de azt is megjegyezte: a magyar pártok összefogásával meglett volna a harmadik erdélyi magyar mandátum is. Washingtoni keltezésű nyilatkozatában Tőkés sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „a szűkkeblű pártpolitikai megfontolások miatt Erdélyben nem jött létre az összmagyar lista”, mert úgy véli, az EMNP szimpatizánsainak szavazataival, illetve a közös indulásból fakadó „szavazókedvi plusszal” most is meglett volna a három erdélyi magyar képviselő. Reményét fejezte ki, hogy a pártok vezetői levonták a szükséges következtetéseket. A politikus közölte, hogy a nemzeti lista erdélyi képviselőjeként folytatni kívánja az Európai Parlamentben hét éve elkezdett munkáját. „Legfőbb célkitűzésem továbbra is az, hogy az elszakított magyar nemzeti közösségeink élhessenek az Európában sikeresen alkalmazott autonómia intézményével” – fogalmazott Tőkés.

Csökkentik a tb-t
A társadalombiztosítási hozzájárulás ötszázalékos csök­kentése július 1-jétől bizonyos, ez az állami költségvetésben 1,5 milliárd lejes kiesést okoz, de a hiány pótlására a pénzügyminisztériumnak nincs szándékában az adóalap bővítéséről tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – közölte Ioana Petrescu tárcavezető. Petrescu úgy véli, Románia idei gazdasági növekedése meghaladja a tavalyi 3,5 százalékot, tehát mindenképp magasabb lesz, mint a költségvetési törvényben rögzített 2,2 százalék, ezért a tb-csökkentés alkalmazható anélkül, hogy újabb adókat kelljen bevezetni. Hozzátette: végleges adatokat kell látnia az e havi adóbehajtásról, szó lehet esetleg költségvetési kiadások csökkentéséről, erről egyeztetnek az IMF-fel, de újabb adók kivetéséről nem.