A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum második emeletének egyik szögletében egy különleges teremben, a rajzteremben negyvenegy éve működik a képzőművészeti szak.
Itt évtizedek óta lázas munka folyik családi hangulatban: rajzolnak, festenek, mintáznak, terveznek, tanulmányoznak a kis alkotók. A témakörök évről évre gazdagodnak, az állatvilág, a tárgyi világ, az ember, a növények, a történelem, a versek, mesék világa, a képzelet világa, a tánc, városrészlet, gyermekjátékok öntenek formát agyagban, tusrajzban, akvarellben, olajfestményben vagy kollázsban, metszetben és egyéb technikákban. A munkákat iskolai, városi kiállításokon, hazai vagy külföldi pályázatokon mutatják be, értékes díjakat, hírnevet szerezve iskolánknak. A fáraók világa, Mátyás király, Szeretet-himnusz, Biodiverzitás, Sokszínűen az Európai Unióban, Az én városom, Olimpiai játékok, Műemlékeink, Klímaváltozás, a Föld, a Víz, Árpád-kor, Szeretem Székelyföldet, Március 15., Gábor Áron-emlékév – csak néhány a feldolgozott témák közül, de naptárak, meghívók, plakátok, maszkok, díszletek is készülnek a műhelyben. Sok tehetséges diák tölt izgalmas órákat a hangulatos műteremben, míg elkészülnek az igényes, szép munkák. A hosszú évek során sok fiatal képzőművésznek éppen a Nagy Mózes rajzterméből indult pályája. Az idei kiállításon a grafikaórákon elsajátított technikák közül a lenyomatok kaptak főszerepet, ahol a témakörök változatosak. A hatodik osztályosok a csillagjegyeken és az önarcképen dolgoztak, amit kiegészített a pályázatokon való részvétel. A hetedik és nyolcadik osztályokban a linómetszet technikájának kivitelezését tanulták a következő témákkal: Én és a zene, Álomvilág vagy Ősi kultúra. Természetesen a csendélet felépítése, valamint a meseillusztráció vagy akár a karikatúra is fontos szerepet játszott, ami elősegítette az alkotások születését. A mozgás, a ritmus és a kroki mindhárom szakon, grafika, festészet, szobrászat más-más formában jelenik meg, ami nélkülözhetetlen a képzőművészetben. A festészeti órákon az ötödikesek a kiegészítő színek kontrasztját csendélet vagy drapéria festésével oldották meg. Hatodik osztályban főként az olajfestészettel foglalkoztunk tájkép és csendélet témakörökben, amit a nagyobbakkal is folytattunk. Az utcarészlet, valamint a perspektivikus ábrázolás hetedik osztályban jelenik meg szintén olajképben. A nyolcadikos tanulók pedig a művészettörténeti órákon elsajátított szürrealista ábrázolásmóddal dolgoztak szintén olajtechnikával, vászonra festve. Szobrászatórákon az ülő emberi alakok, valamint a sakkfigurák kerültek előtérbe, természetesen agyagból formázva, amit festékréteggel vontak be, így adva meg a kész munka végső, tökéletes formáját. Az ötödik osztályosok forgástesteket, valamint állati figurákból kialakított edényeket készítettek, amit agyagból formáltak. Összerakható játékok, rovásírásos névtáblák és 3D-s monogramok találhatóak a hatodikosok alkotásai között. A maszkok elkészítésénél az öntési technikát gyakorolták nyolcadik osztályban, az agyagból kialakított formákat gipszmasszával felöntötték, és az így létrejött végleges munkákat festékkel kiszínezve tökéletesítették.
A pályázatokon elért eredmények valós képet mutatnak a rajzteremben töltött órákról, a tanulók munkájáról, valamint a tanárok lelkiismeretes, odaadó foglalkozásáról.
Koszta Ervin