Lázár-Kiss Barna András polgármester június 4-ét az összetartozás napjának mondotta, majd úgy vélekedett: ha összefogunk, Trianon fájdalma kiküszöbölhetővé válik. Az MPP baróti elnöke, Nagy István a román állam 1878-ban történt megalakulásától kezdve az első világháború végéig történteket vette górcső alá, majd úgy fogalmazott, ha a nemzeti kérdésekben – a románsághoz hasonlóan – egységesen tudtunk volna fellépni, ma talán nem lennénk határon túli magyarok. Az EMNP háromszéki elnöke, Benedek Erika a nemzetünket az elmúlt években ért kedvező változásokról szólt: a könnyített honosításról, arról, hogy közös, nemzeti EP-képviselőjelölt lista készült, és az azon bejutott Tőkés Lászlónak köszönhetően erősebb képviseletünk lesz. Figyelmeztetett ugyanakkor: a kormány nem tett le a Székelyföld megsemmisítésével egyenlő regionalizációról. Barót Múzeumának igazgatója, Demeter László Padányi Viktor történész gyermekkori visszaemlékezésével szemléltette, mi játszódott le az akkor élő magyarok lelkében. Tóth József baróti plébános erdélyi képviseletünk tagjait szólította meg: Marosvásárhely fekete márciusa óta közel negyed évszázad telt el, de politikusaink nem tudták elérni – ha hatalmon vannak, hallgatnak, ha ellenzékben, hangjuknak nincs súlya –, hogy székely zászlónk szabadon loboghasson, nincs magyar egyetem, anyanyelvi jogainkkal nem élhetünk még a kilencven százalék fölött általunk lakott településeken sem. Hogy Trianon fájdalmára némileg gyógyír kerülhessen, önrendelkező Székelyföldre van szükség, ellenkező esetben elvesztünk – hangsúlyozta.
A megemlékezés során előbb a katolikus templom várfalán elhelyezett első világháborús emléktáblánál, majd a végsőkig kitartó honvédők, a Székely hadosztálynak emléket állító régi református templom falán elhelyezett táblánál helyezték el a kegyelet koszorúit. A Gyulai Líviusz Városi Könyvtárban Keserű Sándor történelemtanár tartott előadást a Trianoni békediktátumról.