A vízhálózati munkálatok valóban az 577-es kormányrendeletben foglaltak szerint készültek el, csakhogy a kivitelező a helyi önkormányzattal kötött szerződést, és az önkormányzat ellen indított végrehajtási eljárást, zárolva számláinkat. A közelmúltban sikerült aláírnunk a támogatási szerződést, így remélhetőleg kifizetjük az elmaradt 1,03 millió lejt, melyet elődöm állításával ellentétben még nem folyósított a kormány.
Az iskola épületét 2007-ben vásárolta meg az önkormányzat 450 000 euróért. Nem vonom kétségbe a szaktudást, de meg vagyok győződve, hogy közpénzből fizették a felértékelést, amelyben az áll, hogy az épület állapota nagyon jó. 2009-ben a volt polgármester összeállított egy iratcsomót komoly szakemberekkel – akiknek szakmai tudását ugyancsak nem vonom kétségbe –, és ebben az áll, hogy az épület állapota nagyon rossz. Megrendelt négy kivitelezési tervet „csekély” 200 000 lej értékben, amelyet ki is fizettek... A tanügyminisztérium 2009–2010-ben valóban kiutalt 582 000 lejt iskolajavításra, de ezt a pénzt egy új épület felépítésére használták fel. A számvevőszék 2012-ben észlelte ezt a „tévedést”, és rögzítette, hogy jogtalanul használtak fel 703 414 lejt az állampénztárból. A volt polgármester megnyert pályázatokról beszél az iskolaépületekkel kapcsolatosan, de ezeknek nincs nyomuk a hivatalban, és a közelmúltban kiírt pályázaton épp azért nem vehettünk részt, mert Kőrös­patak a hitelüket vesztett települések listájára került, miután magyarán mondva becsapta a minisztériumot. Ráadásul az építőcég is beperelte az önkormányzatot, és nyert is; az általa végzett munkálatokért a napokban fizetett ki 308 000 lejt az önkormányzat, mivel a vállalkozó végrehajtóhoz fordult, és zárolták a számláinkat. Nem tanácsadók sugallatára fordultam szakértőhöz, hanem mert bárki láthatja, hogy valami nincs rendben az újonnan emelt épülettel, és ki is derült, hogy több pénzt költöttek rá, mint amennyi az értéke.
A számvevőszék a 2012-es esztendő ellenőrzése során hat rendellenességet vett jegyzőkönyvbe: 19 357 lejt adtak ki el nem végzett tetőjavításra, összesen 217 344 lejt fizettek ki három különböző cégnek a község vízvezetési és csatornázási tervére, 1997 és 2012 között felelőtlenül kezelt közpénzek elköltésével 491 342 lej hiánya lett az önkormányzatnak, 10 315 lejt fizettek ki egy családi vállalkozásnak a köz­ségháza honlapjának megszerkesztésére, noha ez már egy más céggel kötött szerződés alapján létezett, 31 000 lejt a tanács jóváhagyása nélkül költöttek a polgármester személyes ügyeit intéző ügyvédi irodának, és 8750 lejt egy közbeszerzés levezetésére felkért cégnek, holott ez a feladat a volt alpolgármester hatáskörébe tartozott. Mind­ezeket a kihágásokat a volt polgármester mandátumának idejében észlelték.
Ezeken kívül a rendőrség nyomoz még néhány ügyben, ilyen pl. a kultúrotthon bérbeadása kocsma működtetésére több éven keresztül anélkül, hogy egy lej bért is fizettek volna (elhasználva villanyáramot 41 000 lej értékben, amelyet az önkormányzat fizetett ki), a tanács erdejének kitermelése anélkül, hogy a fa ellenértéke a pénztárba került volna, területek iratainak meghamisítása vagy akár kézi telefonok vásárlása a polgármesteri hivatal nevében, már a mandátuma lejárta után.
Ami az általam alkalmazott és közpénzből jól megfizetett két személyi tanácsadót illeti, elődöm nagyon jól tudja, hogy távozásakor a polgármesteri hivatal jegyző nélkül maradt, éppen miatta, és mivel az érvényben levő törvények értelmében nem lehetett alkalmazni helyettesítőt, viszont egy hivatal nem működhet jegyző nélkül, az egyedüli kiskapu a személyes tanácsadó alkalmazása volt mindaddig, amíg az általa törvénytelenül eltávolított jegyzőt a legfelsőbb bíróság visszahelyezte jogaiba. A második tanácsadót a közelmúltban alkalmaztuk, nem pénzszórásból, hanem azért, mert a gazdasági referens hirtelen megbetegedett, és most állítjuk ki a földalapú uniós támogatásra az igazolásokat.
A személyi tanácsadóvá emelt „volt titkárnőnek” (bár húszévi „munka” után a volt polgármester tudhatná, hogy egy községházán nincsenek titkárnők, talán jegyzőt akart írni) igenis ki kellett fizetni visszamenőleg a jogtalanul elveszített fizetéseit, amelyeket szintén a legfelsőbb bíróság ítélt meg, de nem az ellenem, hanem a hivatal ellen indított perben, amely a volt polgármester által képzett ügy eredménye. Való igaz, hogy ez községünknek 60 000 lejes kárt okozott, de eltökélt szándékom, hogy ezt az összeget törvényes úton behajtjuk a vétkesektől.
A volt polgármester szerződést kötött egy ügyvédi irodával, amely nem kis összegekért képviselte a  hivatalt ebben az ügyben is, ami hivatalba lépésem előtt kezdődött. Mivel pénzt kaptak, nem gondolom, hogy nekem kellett volna elvégeznem a munkájukat. Ez az iroda képviselte az önkormányzatot egy helybeli céggel szemben is egy háromhektáros terület fölötti vitában, melyet az önkormányzat „sikeresen” elveszített, de az ügyvédi honoráriumot, 80 000 lejt kifizette, szintén közpénzből.
Visszatérve az alkalmazásokra: a volt polgármester a 2008. jan. 31.–2009. febr. 1. időszakban anélkül alkalmazta a feleségét adminisztrátornak, hogy az akár egy órát is eltöltött volna a hivatalban...
Nem sorolom tovább, de az érdeklődőknek készségesen bemutatom az eddig felszínre került visszásságokat. Várom őket a polgármesteri hivatalban. Nem rágalmazni akarok, minden tényt papírokkal támasztok alá. Ha elődöm az igazmondó juhász szere­pében lép fel, megkérem, ő is hozzon írásos bizonyítékokat ellenem felhozott vádjaira. Részemről a vitát lezárom, döntsön az igazságszolgáltatás.

Kisgyörgy Sándor,
Sepsikőröspatak polgármestere

Megjegyzés. A Háromszék szerkesztősége a két elöljáró közötti vitát lezártnak tekinti.