A koszovói parlament tegnap délután 15 óra 50 perckor elfogadta a függetlenség kikiáltásáról szóló dokumentumot. A volt szerbiai tartomány képviselői egyhangúlag megszavazták az önállósulást. A nyilatkozat lényegét — még az elfogadás előtt — Hashim Thaci kormányfő szerbül is felolvasta, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy Koszovó minden állampolgárát egyenlőnek fogja tekinteni.
A koszovói függetlenség Románia általi elismerését tegnap közleményben sürgető RMDSZ-re a hazai politikai alakulatok össztüzet bocsátottak, a precedensteremtés felemlítése különösképp a nacionalista pártok heves ellenkezését váltotta ki.
,,Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad" — jelentette ki Hashim Thaci a pristinai parlament rendkívüli ülésén. ,,Soha nem szűntünk meg hinni abban az álomban, hogy egy napon a világ szabad nemzeteinek sorába kerülünk, és a mai napon ezt megtesszük." Az új állam demokratikus, többnemzetiségű lesz — fűzte hozzá. A koszovói kormányfő beszédében a kulturális sokszínűség megőrzését ígérte, és üdvözölte az EU-missziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását.
A már régóta várt függetlenségi nyilatkozatot Szerbia nem hajlandó jogosnak elismerni, Belgrád azonnal elítélte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamainak többsége viszont már korábban közölte, hogy elismeri és támogatja egy független és demokratikus Koszovó létrejöttét. Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte Koszovó ügyében, elutasítva a koszovói függetlenség kinyilvánítását. Tegnap Grúzia két szakadár területe is bejelentette: függetlenségük elismerését fogják kérni Oroszországtól és az ENSZ-től. Abházia és Dél-Oszétia területe fölött Tbiliszi már másfél évtizede nem gyakorol ellenőrzést, a két térséget szoros szálak fűzik Moszkvához.
Fegyverbe szólította Szerbiát Koszovó elszakadása ellen tegnap Artemije raska-prizreni püspök, a koszovói szerb ortodox egyház vezetője. A főpap leszögezte: ,,Koszovó mindig szerb volt, és az is marad." Egyúttal felszólította Vojislav Kostunica kormányát, hogy fogjanak fegyvert, és orosz segítséggel akadályozzák meg, hogy a szakadár tartomány kinyilvánítsa függetlenségét.
A szerb állam Koszovóban marad, hogy lehetővé tegye a normális életet a szerb és a Szerbiához lojális polgároknak — jelentette ki tegnap a Kosovska Mitrovicában tartózkodó Slobodan Samardzic, a koszovói ügyekért felelős szerb miniszter. A miniszter szerint a szerb intézmények ott működnek majd, ahol lehetséges, utalva Koszovó szerb többségű északi részére. Samardzic egyúttal ismét leszögezte: Belgrádnak nem áll szándékában együttműködni sem a koszovói európai uniós misszióval, sem pedig a koszovói albánok ,,törvénytelen intézményeivel". Ugyanakkor továbbra is fenntartják a kapcsolatokat a koszovói ENSZ-misszióval. Mintegy 120 000 szerb maradt 1,8 millió albánnal szemben Koszovóban az 1998—99-es háború után. Több mint a felük a tartomány északi részén él, és ez a terület elszakadhat Koszovótól a függetlenség kikiáltása után.
Az Európai Unió nyugalomra intette a balkáni térséget, miután Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. ,,Arra szólítunk fel mindenkit Koszovóban és a tágabb értelemben vett térségben, hogy őrizze meg nyugalmát, és ne válaszoljon semmilyen provokációra" — fogalmazott Brüsszelben Jens Mester EU-szóvivő. Mint hozzátette, ,,a nemzetközi közösség nem fogja eltűrni az erőszakos cselekményeket Koszovóban". Eközben kézigránátokat hajítottak európai uniós és ENSZ-épületekre a jelentős szerb lakossággal rendelkező Kosovska Mitrovicában, Belgrádban pedig feldühödött szerbek kövekkel dobálták meg az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségét. „Koszovó Szerbia szíve" — kiabálta a nagykövetséget körülzáró, mintegy kétezer tüntető, többségében fiatal férfi. A tiltakozók összecsaptak a külképviseletet teljes rohamfelszerelésben védő, több mint ötszáz rendőrrel. A belgrádi futballklubok szurkolóiból és szélsőségesen nacionalista szervezetek tagjaiból álló tüntetők betörték a nagykövetség néhány ablakát, és szemeteskonténereket is felgyújtottak, miközben albánellenes jelszavakat skandáltak, és Ratko Mladic tábornok, körözött boszniai szerb háborús bűnös nevét kiabálták.
A Koszovó függetlenségének kikiáltásával kapcsolatos, nemzetközileg már jól ismert román álláspont változatlan — jelentette ki Adrian Cioroianu külügyminiszter. Bukarest mindvégig a koszovói függetlenség ellenzője volt, noha jelezte, hogy az Európai Unióval összhangban kíván cselekedni. Mircea Geoană, az SZDP elnöke nyilatkozatában okos döntésnek nevezte, hogy Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ez szerinte megfelel az egész térség érdekeinek. Drámai képet festett az eseményekről Lucian Bolcaş, a Nagyrománia Párt alelnöke. Kijelentette: pártja aggodalommal tekint Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltására. Úgy fogalmazott: bármely jóhiszemű ember szemében Koszovó szerb föld, ennek az államalakulatnak a bölcsője. Az RMDSZ Koszovó függetlenségének kikiáltását a Kelet-Közép-Európában és a Nyugat-Balkánon az elmúlt másfél évtizedben végbement átrendeződés szükségszerű következményének tartja — olvasható a szövetség közleményében. A dokumentum két aláírója, Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök megállapítja: Romániának sem szabad halogatnia Koszovó elismerését. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a Koszovóban kisebbségben lévő szerbek számára a legteljesebben biztosítani fogják a szülőföldjükön való maradáshoz szükséges egyéni és kollektív jogokat. Az RMDSZ úgy véli, hogy az etnikai gondok megoldására békés politikai eszközöket kell találni, és üdvözli az Európai Unió aktív részvételét a megoldások keresésében Koszovót illetően. Az RMDSZ megjegyzi azt is, hogy az európai országok ezzel precedenst teremtettek, mivel ezentúl nem zárkózhatnak el más megoldatlan etnikai problémák megoldásától. Andrássy Árpád, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának titkára kijelentette, Koszovó függetlenségének elismerése olyan precedenst kellene hogy teremtsen, amely meggyorsítaná a székelyföldi autonómiatörekvések megoldását.
