A nyugdíjasok 99,9 százaléka rendelkezik társadalombiztosítással, a legtöbben – 87,1 százalékuk – az államtól kapják időskori járandóságukat. Az átlagnyugdíj értéke vidékenként változik, a legala­csonyabb Giurgiu megyében (678 lej), a legmagasabb Bukarestben (1068 lej). A legkisebb, úgynevezett szociális nyugdíj havi 350 lej, a legnagyobb, 34 271 lejes nyugdíjat egy volt börtönigazgató kapta Romániában.

Tömeges elbocsátás a vasútnál
Kedvezőtlen anyagi helyzete okán több mint kétezer alkalmazottját bocsátja el jövő héttől a Román Vasúttársaság teherszállító vállalata. Dan Şova szállítási tárcavezető szerint, amennyiben nem hajtják végre az intézkedést, fennáll a veszély, hogy augusztustól béralap nélkül marad a társaság. A miniszter emlékeztetett, a dolgozók munkaviszonyának megszüntetéséről már tavaly novemberben döntés született, ám február helyett csak most hajtják végre. Az elbocsátott vasúti dolgozók végkielégítést kapnak, a pénzt már elkülönítették a munkaügyi tárca költségvetésében.

Kevesebbet építkezünk
Az első négy hónapban 9,2 százalékkal csökkent az építkezések volumene a tavalyi hasonló időszakhoz ké­pest – közölte az országos statisztikai intézet. A szezonális hatással kiegészített adat szerint a visszaesés 8,7 százalékos volt a vizsgált időszakban. Az általános javítás 18,9 százalékkal, a karbantartás 13,7 százalékkal csökkent, új ingatlanból 5,5 százalékkal kevesebb készült. A visszaesést elemzők főként azzal magyarázzák, hogy az államháztartás egyensúlyának megtartása érdekében a kormány tavalyhoz képest mintegy 40 százalékkal csökkentette a közberuházásokra szánt költségvetési kiadásokat, ugyanis a bevételek elmaradtak a remélt szinttől.

Idősebbek is vállalkozhatnak
Eltörölte a 35 éves korhatárt a képviselőház, ezentúl bárki pályázhat a legtöbb tízezer eurós állami támogatásra, aki első kisvállalkozását indítja. A vissza nem térítendő támogatást csak azok kaphatják meg, akik megfelelő üzleti terv mellett némi kezdőtőkével is rendelkeznek. „Az esély azok szá­mára adott, akik nem saját hibájukból veszítik el a munkahelyüket, hanem bizonyos cégek fizetésképtelenné válnak, vagy csődbe mennek” – magyarázta Antal István RMDSZ-es képviselő, az ipari és szolgáltatási ügyek szakbizottságának titkára, aki szerint a módosítás a 20–25 éves tapasztalattal rendelkező, komoly szakemberek számára is lehetőséget te­remt arra, hogy tudásukat hasznosítsák. A kisvállalkozói programot 2011-ben indította a kormány, amely a támogatás mellett adókedvezményt is nyújt 2–4 alkalmazott után, és (legtöbb 80 ezer eurós) kedvezményes hitelhez is hozzáse­gíti az érdekelteket. Eddig 13 ezer vállalat indult állami támogatással, ezek 26 ezer munkahelyet teremtettek.

Román termékké válhat a kürtőskalács
A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület székelyföldi tagjai azt mérlegelik, hogy romániai hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az Európai Unióban. A szaktestület azért mérlegeli ezt a lehetőséget, mert – mint közölte – a magyarországi Vidékfejlesztési Mi­nisztérium elutasította a székely magyar ételkülönlegesség hagyományos különleges termékként történő bejegyzésének támogatását. A tárca elutasító határozatát a szaktestület a bíróságon támadta meg. A minisztérium indoklásában megkérdőjelezte az ételkülönlegesség védhetőségét, továbbá azt is, hogy a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület az ügyben eljárhat, és nem segítette az Európai Unióhoz benyújtandó dokumentáció elkészítését sem. „Szakmaiatlan, értelmetlen, sőt, a gyenge minőségű kürtőskalácsokat előállító termelőknek kedvező változtatásokat akartak a szövegbe beleerőszakolni. Mi több, a sütemény történelmét is át szerették volna íratni. Ebben a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület tanácsadói nem kívántak partnerek lenni” – részletezték a minisztériummal kialakult vita hátterét a kezdeményezők.