A nagy nyugati államok szinte kivétel nélkül jelezték tegnap, hogy elismerik Koszovó függetlenségét, de az Európai Unión belül is vannak fontos kivételek, mint például Spanyolország.
A brit kormány üzenetét mára várják Pristinába, Nicolas Sarkozy francia elnök már jelezte, hogy Franciaországnak szándékában áll az elismerés. A német kormány hivatalosan csak holnap ül össze az ügyben, de Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter már megelőlegezte a pozitív döntést. Rómában szintén holnap terjesztik a parlament elé az ügyet, de nincs kétség a szavazás kimeneteléről. A német külügyminiszter Brüsszelben azt mondta, hogy tudomása szerint a huszonhét tagállamból tizenhét követi Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát, és rövidesen elismeri az önálló Koszovót. Göncz Kinga magyar külügyminiszter is azt javasolja kormányának, hogy kezdje meg az elismeréshez szükséges folyamatot, a köztársasági elnök pedig tegyen lépéseket a diplomáciai kapcsolatok felvételére. A hivatalos amerikai elismerést Condoleezza Rice külügyminiszter jelentette be. Törökország közleményben adta hírül az egykor általa meghódított terület függetlenségének elismerési szándékát. Albániában Sali Berisha miniszterelnök jelentette be, hogy hivatalosan elismerik Koszovót mint független államot.
Az ellenkező táborba tartozik Spanyolország, amelyet a baszk és a katalán függetlenségi törekvés nyugtalanít. Szintén ,,illegálisnak és érvénytelennek" minősítette a függetlenség kikiáltását Ciprus, amelynek az észak-ciprusi törökökkel gyűlhet meg a baja. Moldova a Dnyeszter melléki szeparatizmus miatt aggódik, és ezért a kormány destabilizáló tényezőnek tekinti a koszovói függetlenséget. Hasonló nyilatkozatot tett a pozsonyi kormány is.
Míg Koszovó ünnepelt és Belgrád dühöngött, az ENSZ Biztonsági Tanácsa meddő vitát folytatott a kérdésről. A testület hét tagállama — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország, Belgium és Horvátország — nevében Johan Verbeke belga ENSZ-nagykövet közleményében az orosz kérésre összehívott, zárt ajtók mögötti ülés után azt írta: ,,sajnáljuk, hogy a Biztonsági Tanács nem tud megegyezni a továbbiakról, de ez a patthelyzet hónapok óta ismert". Oroszország és Szerbia nyilvános ülést kért, szerintük nem szabad megváltoztatni a BT 1999-es határozatát, amely ENSZ-védnökség alá helyezte a tartományt. A hét másik tag szerint azonban a helyzet azóta nagyban megváltozott, ami a korábbi határozat felülvizsgálatát indokolja.
