Kis erdélyi turnén mutatta be legújabb zenei anyagát a Kaláka együttes. Ragyog a mindenség! című, huszonnégy erdélyi költő gyermekverseire írt, az antológiával együtt megjelentetett album rendhagyó módon arra vállalkozik, hogy teret adjon a vers, a rajz és a zene találkozásának. A gyermeki világ meghatározó motívumait követő versciklusok mindegyikét más-más – összesen tizennégy – Erdélyben alkotó grafikusművész illusztrálta. A sepsiszentgyörgyi koncert után a zenekar vezetője, Gryllus Dániel csak egy villáminterjúra vállalkozott, hiszen lent, a színház előterében sokan vártak dedikálásra.
– Egy friss hangulatjelentés a szentgyörgyi koncert után...
– Nagyon sokszor jártunk itt mostanában, a Betlehemes-előadással, a Teljesség felé cíművel, most az új gyermekműsorunkkal, mind nagyon szépek voltak, nagyon jól éreztük magunkat. Mégis, szeretném, ha – mint 33 évvel ezelőtt, amikor először jártunk itt – olyan igazi, úgymond felnőttkoncertet tudnánk adni, vágyunk egy esti színházi együttlétre.
– Rengeteg interjút adtatok a Kaláka 45 éves pályafutása alatt. Van-e olyan, amit nem kérdeztek meg tőletek?
– Biztos egy csomó mindent nem kérdeztek meg, de mi nem vagyunk azok a celebek, sztárok, akiktől megkérdezik, hogy otthon mi történik, mi van a feleségével, hányas cipőt visel, vagy éppen mit eszik. Nem vagyunk a bulvármagazinok témája.
– Törvényszerű ez, nem is keresnek meg?
– Ha megkeresnek, akkor sem a magánéletünket firtatják, s ez nekünk – félreértés ne essék – egyáltalán nem hiányzik. Sőt. Nekünk inkább József Attila, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, az egri fesztivál, a kapolcsi versudvar, a Fatemplom-fesztivál a fontos.
– Hány fellépésetek, programotok van egy évben?
– Nem tudom megszámolni. Valamikor a kezdetekkor, amikor még fiatalok voltunk, megtörtént, hogy négyszázszor is a közönség elé léptünk egy évben, ma már nincs annyi, egy kis nyári vakációt is megengedünk magunknak. Ami saját szervezésű, az a három fesztivál, az egri, a fatemplomos és a kapolcsi, s aztán igyekszünk eleget tenni a meghívásoknak.
– A versekkel éltek együtt, hogyan születnek a dalok, hiszen itt most egy vadonatúj, 24 dalos albummal jelentkeztetek?
– Ezt röviden nagyon nehéz megfogalmazni. De ha mégis, hát vagy megszületik a dallam, vagy nem. Nem föltétlenül a költői minőség, nem a tartalom, a forma következménye, hanem az, hogy valamilyen zenei hatás érik-e bennünk abból, ami a versből sugárzik. De működik az úgynevezett „megrendelés”, itt van ez, írjatok rá dalt. Így született a Ragyog a mindenség! zenei anyaga is: megkaptuk a kéziratát a kötetnek, szétosztottuk egymás között, s kinek, ami tetszett, amire volt hangulata, ötlete, megírta a dalokat.
– Mennyi idő alatt jön össze egy ilyen anyag?
– Hogy ki mennyit bíbelődik otthon vele, nem tudom, a stúdióban viszont 150–200 órát is felvesz, amíg megfelelő módon összeáll.
– Mitől volt érdekes számotokra ez a felkérés?
– Egyrészt nagyon szép ez a gyűjtemény, maga a kötet. De attól is, hogy huszonnégy új dalt nagyon régen jelentettünk meg, pláne nem huszonnégy erdélyi költőtől. Ilyen mostanában nem történt velünk.
– Negyvenöt év a pályán, több generáció a zenéteken nőtt fel. Meddig fog énekelni a Kaláka?
– (nevet) …boldogan éltek, míg meg nem haltak.
