Ember és gép 2029-re egyesül, vagyis ekkorra lehetségessé válik, hogy az emberek agyában apró robotok működjenek, amelyek növelik az észbeli képességeket, és védik az egészséget — állítja Raymond Kurzweil amerikai feltaláló és futurista.
Kurzweil szerint már most is azon a szinten állunk, hogy képességeinket gépekkel tágítjuk ki, az ember és gép összeolvadása pusztán ennek a tendenciának a folytatódása lesz. A tudós rámutatott, hogy az úgynevezett nanobotok (nanotechnológiával létrehozott parányi robotok) majd okosabbá tesznek bennünket, javítják emlékezőképességünket, és automatikusan eljuttathatnak bennünket virtuális valóságokba.
Kurzweil azon tizennyolc befolyásos gondolkodó egyike, akiket arra kért fel az amerikai mérnöki akadémia, hogy nevezzék meg az emberiség előtt álló technológiai kihívásokat a 21. században. E szakértői bizottság tagja Larry Page, a Google keresőprogram egyik kifejlesztője és Craig Venter, a génkutatás egyik úttörője is. A tizennégy technológiai kihívást az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség éves tanácskozásán hirdették ki a hét végén Bostonban. Ezek a következők: a napenergia hatékony felhasználása; energiatermelés magfúzióval; a szén-dioxid-megkötés, -tárolás megoldása; a nitrogénkör forgásának segítése; tiszta víz biztosítása; az agy működésének ,,visszafejtése"; az atomterror megakadályozása; a kibertér kiépítése; a virtuális valóságok fejlesztése; a városi infrastruktúra javítása; az egészségügyi informatika fejlesztése; jobb gyógyszerek létrehozása; személyre szabott tanulási módszerek kidolgozása; a természetben rejlő új lehetőségek felkutatása.
,,Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése teljesen megváltoztatja a világot" — vélte Charles Vest, az amerikai Nemzeti Mérnöki Akadémia elnöke.
A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a kihívások között szerepelnek olyan témák, mint az egészség vagy az életöröm, amelyek lényegesek a virágzó emberiség számára. A legfontosabb kihívás az emberiség jövőjének biztosítása. ,,A Föld olyan bolygó, amelynek forrásai korlátozottak, és a növekvő lakosság olyan ütemben fogyasztja őket, amely tarthatatlan" — vélik a szakértők, akik szerint új energiaforrásokat kell kifejleszteni oly módon, hogy közben visszafordítsák a környezetromlást. Anélkül, hogy a kihívásokat rangsorolta volna, William Perry, a szakértői bizottság elnöke a megfizethető napenergiát és a nukleáris fúzió beható ismeretét említette mint két olyan célt, amelyet szerinte öt-tíz éven belül el lehet érni. ,,A fúzió utáni kutatás elérte a mérnökök leleményességének határát, de az ígéretes eredmények arra engednek következtetni, hogy a fúziós energiagyártás célja tíz éven belül elérhető" — így Perry. Hozzátette: Még ha számításba is vesszük ezeket a sikereket, kevéssé valószínű, hogy a fosszilis energiahordozókat rövid távon sikerül felváltani.
A jelentés az akadémia honlapján (www.engineeringchallenges.org) olvasható. A látogatókat felkérik, szavazzanak arról, hogy szerintük melyik a legfontosabb kihívás.