Öt stratégiai célt fogalmaznak meg. Erősebbé, versenyképesebbé tennék az EU gazdaságát, növelve a munkahelyek számát. Szeretnék, ha az unió képes lenne megvédeni polgárait és jogaikat. Elindítanák a vitatott energiaunió megteremtését, klímaprogrammal párosítva. Erősítenék a szabadságot, a biztonságot és az igazságszolgáltatást, hogy az EU a mostaninál nagyobb súllyal legyen jelen a világban.
Mindezek gyönyörű célok, elbódítanak, lelkesedéssel tölthetnek el, nincs olyan barbár elme az unióban – noha sok a kételkedő, az ellenszegülő, a renitens szembeszegülő –, aki ne érthetne egyet vele. Az ördög, persze, tudhatjuk, mindig a részletekben bujkál, de kénkőszagát azért érezni.
Tiszteletben kell tartani a növekedési és stabilitási paktumot, vagyis az uniós államháztartási és költségvetési szabályokat, folytatni kell a strukturális reformokat, és a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a paktum passzusaiban rejlő rugalmasságot. Hogy ez pontosan mit is jelent, és miként valósítható meg, nagy kérdés. Megvalósíthatóak-e egyáltalán a brüsszeli bürokrácia és a széthúzó nemzetállamok állandó összetűzései, hitvitái közepette az egységes piacban rejlő lehetőségek? Mi történik majd az eurózónával, sikerülhet-e a stabilitás és a növekedés szilárdabb és ellenállóbb tényezőjévé tenni?
A polgárok és jogaik megvédését alapvetően szociális értelemben képzeli el a dokumentum, támogatva a képességfejlesztést, a képzéseket, a tehetségek kibontakozását, szavatolva a méltányosságot azáltal, hogy az adócsalás és adóelkerülés elleni fellépés révén mindenki kiveszi részét a közteherviselésből! Hogy ez miként valósítható meg, ismét nagy kérdés, akárcsak az a nemes elképzelés, hogy minden társadalmat segíteni kell a megfelelő szociális háló létrehozásában az egyenlőtlenségek visszafordítása érdekében. S most az energiaunió, a biztos, megfizethető és fenntartható energiaellátás garantálása. Amelytől nemcsak az unió, de Európa jövője is függ, de mindehhez az egységes energiapiac megteremtésért javítani kellene az EU alkupozícióját, átláthatóbbá kellene tenni a gázpiacot. Itt is közhelyek mocsarába süllyednek a nemes célok, akár ama sokat hangoztatott célkitűzések, hogy holnaptól az EU minden szempontból jobban kezeli majd a migrációt, fellép a bűnözés, ezen belül a korrupció és a szervezett bűnözés, valamint a radikalizmus és a terrorizmus ellen, és fokozza az igazságügyi együttműködést. Bárcsak így lenne, de a fokozódó migráció több nyugat-európai országban pánikot teremtett, megjelent a romakérdés, ezért is erősödtek Franciaországban, Hollandiában, az Egye­sült Királyságban, Dániában, Svéd­or­szág­ban a jobboldali pártok.
Mindez egy új Európai Parlamentet eredményezett, ahol a kelleténél több az euroszkeptikus és a radikális képviselő…