Tudom, tudom, most pedig „vágtázik” a megye. A vágtával egyelőre az a helyzet, mint az ügetéssel, a galoppal... nem igazán sportágak, nincsenek sport kategóriába tartozó világversenyeik, a vágta rendezvényei inkább a show kategóriába, az ügetés, a galopp (lásd a derbiket) a fogadások körébe sodródtak. Na persze, nem zárkózunk el előlük, szívesen megnézzük, szurkolunk, ha kell, hiszen a ló és az ember kötődéséről szól valamennyi, érdekesek, szórakoztatóak... De most maradjunk a sportnál, s kezdjük mindjárt a fogathajtással, mert ma csak ez a lovas sportág él a megyében, a díjugratás, a távlovaglás, a lovastusa bevonult emléktárunkba.
A fogathajtás országos bajnoksága túljutott a második fordulón. Hogy milyen eredménnyel, azt hadd mondja el Bartha Róbert egykori fogathajtó országos bajnok, sokszoros ezüst- és bronzérmes és többszörös válogatott, a mezőgazdasági minisztérium tanácsosa állattenyésztési vonalon, a volt fogarasi (azaz alsószom­batfalvi) királyi ménes vezetője, a Lipicai Lovasklub elnöke, a lovassport jó ismerője.
– A bajnoki címért zajló versenyfutás – kezdte mondandóját Bartha Róbert – május végén kezdődött a Bihar megyei Cséfán egy nemzetközivé – 22 magyarországi és 15 romániai fogattal – előléptetett vetélkedővel. Mind a tizenöt hazai fogat a kettesek kategóriájába tartozott. A győzelmet a gyergyószentmiklósi Bajkó Tibor szerezte meg egy magyar és a székelyhídi Rákóczi Gergő fogata előtt. Mi két fogattal rajtoltunk – Bartha Eduárd és Varga Roland fogatával. Mind­ketten a középmezőnyben végeztek.
– Miért csak a középmezőnyben?
– Azért, mert mi a négyes fogatok bajnokságára készültünk egész télen, tavaszon át, az most nem jött össze, egyedül csak Bodó Zoli maradt négyes fogattal, így aztán Bartha Eduárd négyes fogatának lovait elosztottuk, az első párral Varga Roland, a másodikkal Eduárd állt rajthoz. Hiányzott tehát a lovak alapos felkészítése.
– És mi lesz Bodó Zolival, aki a Váncsa-farmon aktivál, de a Lipicai Lovasklub tagja?
– Zoli megpróbál kijutni a franciaországi világbajnokságra, már részt vett egy kvalifikációs versenyen Fábiánsebestyénben, s ezen sikeresen szerepelt, de sajnos, a második kvalifikációs versenyét Vecsésen már nem kísérte siker, így aztán még egy kvalifikációs versenyen kell rajthoz állnia. Szurkolok érte, sikerülnie kell.
– Június végén (27–29-én) lezajlott Besztercén a második bajnoki forduló is. Milyen eredménnyel?
– Tizenegy kettes fogat és egy egyes fogat jelent meg a versenyen. A díjhajtást Bajkó Tibor nyerte, a maratoni hajtást Bartha Eduárd, az akadályhajtást pedig a nagyváradi Babó Kálmán. Az összetett dobogósai: 1. Bajkó Tibor, Orosz László (Gyergyószentmiklós), 3. Rákóczi Gergő... 6. Bartha Eduárd... 8. Varga Roland.
– Mikor lesz a harmadik forduló?
– Az elmarad.
– Miért?
– Besztercén ülésezett a Romániai Fogathajtó Szakbizottság, és a Székely Vágta (július 19–20.) miatt megváltoztatta a 3. forduló időpontját, azaz előbbre hozta, ez pedig azt eredményezte, hogy a cséffai 3. fordulóra nem tudnak összejönni a fogatok... A szakbizottságnak döntenie kellett volna a Duna–Alpesi Európa-kupa versenyén szereplő válogatottról is. Hosszan tartó vita után rájött a bizottság arra az alapigazságra, hogy ló­hiánnyal és anyagi gondokkal küszködnek a hajtók, na meg a mai napig sem tisztázódott a csapat összetétele. A csapatba jutás esélyesei: Bajkó, Rákóczi és Babó.
– Elmarad tehát a harmadik futam. Mikor kerül sor a bajnokság döntő futamára?
– Szeptember közepe táján Maros­vásárhelyen. Ez a döntő egyben Balkán-bajnokság is lehet, ha eljönnek a horvát, szlovén és szerb fogathajtók is.
– Tagadhatatlan, hogy fogynak a székelyföldi fogatok...
– Sajnos, így igaz. Az idei rajtnál hiányoztak a Romfeld, a Bartalis család fogatai, Johansen bikfalvi fogata, Hermeneanu már visszavonulót fújt, na és hiányzott Bodó Zoltán négyes fogata is, nem hozta el, mert nem lett volna, kivel versenyeznie. Zoltán mentségére szolgál, hogy ő folytatja a versenyzést a kvalifikációs rendezvényeken. Mindenképpen elmondhatjuk, inog a fogathajtásunk, nagy körülötte a kapkodás, a bizonytalankodás. Ez pedig nem jó, nem használ a sportágnak.
– Ez volt a fogathajtás. Mi a helyzet a többi lovassporttal?
– A visszajelzések szerint fellendülőben a díjugratás, főleg a junior kategóriában. Komoly lovasbázisok működnek Buka­restben, Temesváron, Piatra Neamţon, Marosvásárhelyen. Időbe telik, míg a juniorok felnőnek a nemzetközi szintre. Jelenleg kevés a nemzetközi szintű hazai versenyző. Ezért 130 cm-nél megáll a hazai lóugratás tudománya, a világkupa-vetélkedők 140–150 cm-en zajlanak. Távlo­vaglásban nőtt az érdeklődők száma, viszont nincs folytonosság, és hiányos a lóképzés, ezért aztán a mi versenyeink maximum 40 km-esek, míg a nemzetközi vetélkedők túllépik a 120 km-t. A lovastusa (military) és a díjlovaglás jelzője egyaránt a gyenge. Díjlovaglásban alig van négy-öt versenyzője Romániának. Hogy mi az oka e gyengeségeknek? Nincs lovardai törvényünk (mint Magyarországon például), nincs a lovardák minőségét osztályozó „patkóosztás” (szállodák, fürdők esetében csillagosztás ennek a megfelelője), így aztán a lovagoltatás nem biztonságos, védőeszközök nélkül, mindenféle körülmények között gyakoroltatnak az illetékesek, sajnos, felelősségérzet nélkül. És akkor még nem említettem a csodálatosnak éppen nem mondható pályaviszonyainkat.
– Beszéljünk a lópiacról, elvégre nagyon kötődik a versenysporthoz.
– Kezdjük a tenyésztőkkel, akiknek száma erősen visszaesett. Ezelőtt öt évvel Ko­vászna megyében volt a legtöbb tenyésztő, a lipicai lovak száma elérte a 250-et, ma alig 120. Na, de menjek tovább: a Lipicai Egyesület ezelőtt öt évvel 160-nál több csikót bélyegzett évente, tavaly pedig csak 65-öt, az alsószombatfalvi ménes 75 kancája csak 26 csikóval (!) szaporította az állományt... Az idei fél év számadatait figyelve úgy tűnik, megkezdődött a fellendülés, az első félévi mérleg felülmúlja a tavalyit. Ehhez kétségtelenül hozzájárul az is, hogy a lipicai (ami minket közvetlenül érdekel) megkapta a de minimis támogatást (fajtakonzerváló), az évi 650 lejt lovanként, ami három évre nyúlik ki... Mint minisztériumi állattenyésztési szaktanácsadó mondom, nagyon remélem, hiszen ezen fáradozunk, hogy 2015-től megkapjuk az európai uniós támogatást a törzsállomány megvédésére. Ez évente 200–220 eurót jelentene pluszban a de minimis támogatás mellett.
– Hogyan telnek a hétköznapok?
– Megkezdődtek a falunapok, és sok a meghívás, nemrég voltunk Hargita megyében, egészen pontosan Csíkszépvízen, július 13-án pedig Bodokon vendégszerepelünk.
– Milyen meglepetésre számíthatunk a bodokiakkal közösen?
– Bodokon spanyol lóbemutatót tartunk. Idén vettünk ugyanis egy luzitán és két andalúz lófajtát. Amit jó tudni az andalúz fajtáról: Európa kedvenc lovaként tartották számon sok-sok évtizeden át, nagyon sok fajta kialakulásában játszott szerepet – ebből a fajtából alakult ki (apai ágon) például a Siglavi Capriola lipicai vérvonal is –, nemes megjelenésű ló, sörénye és farka gyakran hullámos és meglehetősen dús, hosszú. Gyorsan tanul, megbízható és jó szándékú. Kiváló a magasiskolai díjlovagló-feladatokra... Nos, ezekkel a lovakkal fogunk szerepelni nyeregben és fogatban egyaránt.
– A Farm utca 500. július 26-án fogathajtó vendégeket vár – természetesen az előzetes terv szerint...
– Az erdélyi fogatok, na meg a tanya sűrű programja miatt elnapoljuk a fogathajtó versenyt az őszre, s akkor pályára lépnek az egyes, kettes és négyes fogatok.
– A tanyát említetted.
– Igen, augusztus 1-jétől indul a Bartha-lovastanyán (Kökös, Farm utca 500.) a lovastáborozás öt-öt napos rendezésekkel. Az öt nap alatt lesz lovasoktatás a fedett lovardában, csillag-lovastúrázás (indulás reggel, érkezés este) mindennap más-más irányban, íjászat, fürdőzés, horgászás. A szállás és étkezés biztosítva. Jelentkezni, nevezni a 0744 264 804-es telefonszámon lehet. Szeretettel várunk minden kikapcsolódni, lovakkal barátkozni akarót.
Ennyit a lovassportról. Készüljünk a két hét múlva sorra kerülő Székely Vágtára, s szurkoljunk azért, hogy a legjobbak kerüljenek dobogóra, mert nem mindegy, hogy milyen eredménnyel képviselnek majd a Nemzeti Vágtán. Hajrá, székelyek!