Kis költségvetéssel, gerillafilmes módszerrel, baráti támogatással készült Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című diplomafilmje, amelynek világpremierjét a rendező jelenlétében a pénteken megnyílt Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon tartják július 10-én, csütörtökön.
A film műfaja az angol „coming of age comedy” kifejezéssel írható le, ami kicsit félrevezető lehet, mert nem kifejezetten vígjáték. Magyarul úgy foglalnám össze, hogy egy felnőtté válás története szürreális stílusban, sok humorral átszőve. Szabad fogalmazásmódtól függetlenül halálosan komoly dolgokról van szó a filmben: egy szerelem elmúlása, egy mai fiatal útkeresése Budapesten. Fontos, hogy Áron, a főszereplő (Ferenczik Áron) képtelen ezt a világot komolyan venni, mert ezt csak humorral lehet átvészelni – mondta filmjéről Reisz Gábor, aki rendezőként, forgatókönyvíróként, operatőrként és zeneszerzőként is jegyzi a produkciót. A Színművészeti Egyetemen Enyedi Ildikó rendezői osztályában végzett filmes korábban már több kisjátékfilmjével sikert aratott. Reisz korábbi munkái közé tartozik a Nekem Budapest című szkeccsfilm, amelynek egyes epizódjait a rendezői osztály – köztük a VAN főszerepét alakító Ferenczik Áron – forgatta.
A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan a 29 éves Áron útkereséséről szól, de nyugodtan tekinthető generációs filmnek. „Ennek a karakternek számos olyan problémája van, amilyen nekem vagy a hozzám közelállóknak. Arra jöttem rá, hogy folyton ezekbe a problémákba ütközöm. Épp azt hiányolom a mai magyar filmekből, hogy olyan témákat dolgozzanak fel, amelyekkel egyből azonosulni lehet, a benne lévő karakterekre, szituációkra ráismerhetünk a való életben. Fontosnak tartom, hogy legyenek ilyen filmek, kezdettől fogva ezzel a céllal forgattam a VAN-t” – magyarázta Reisz.
A film születését inspiráló személyes élményeire emlékezve elmondta, hogy a színművészeti előtt elvégezte a Testnevelési Főiskolán a testnevelő tanár szakot, tanított is, és közben átélte, hogy milyen, amikor az ember más úton jár, mint amit szeretne. „Az én generációmban nagyon sok olyan ember van, aki akár már túl is lendült azon, hogy változtatni tudjon, mert olyan körforgásba került, amelyből nagyon nehéz kikeveredni. Én tényleg az utolsó előtti pillanatban voltam képes erre, a családom és a barátaim segítettek a váltásban.”
A főhőst alakító Ferenczik Áron a film előkészítésének kezdeteitől részt vett a produkcióban. „Zenélgettünk, én gitároztam, ő énekelt, és felvetettem, ha ilyen sok időt eltöltünk ezzel, akár filmet is csinálhatnánk. Szép lassan megszületett a filmterv, és ez alapján dolgoztuk ki a produkciót. Értette, hogy mit akarok, nyitott volt rá, mint szereplő, de a rendezésbe nem akart beleszólni” – idézte fel.
A Variety hollywoodi filmes szaklap a napokban Woody Allen munkáit emlegette a Karlovy Vary-i filmfesztivál East of West című versenyprogramjában bemutatkozó filmmel kapcsolatban. „Nagy tisztelője vagyok Woody Allennek, úgyhogy zavarba ejtő megtiszteltetés. Néhány jelenet miatt gondolhatják ezt, illetve Áron karaktere egy bőbeszédű, dadogós értelmiségi, ami valóban idézheti a stílusát, ugyanakkor a filmet átszövi az Áron világát megjelenítő szürreális Budapest. Egyébként biztos nyomot hagyott a filmen még egy csomó olyan alkotó, aki hatással volt ránk.”
A rendező arról is beszélt: nagyon örül, hogy már van világforgalmazója a filmnek. Karlovy Varyba is az Alpha Violet nevezte a produkciót. Az igazi öröm mégis az lenne –hangsúlyozta –, ha a magyar mozikba is eljutna, és beülnének rá a nézők. „Szeretem a hosszú címeket” – válaszolta a különös címadást firtató kérdésre, és úgy vélte, a címet úgy is megértik, elfogadják a nézők, ha jó a film. A csupa nagybetűvel írott VAN arra hívja fel a figyelmet, hogy a történet a létező világban játszódik, a cím másik fele pedig Áron bizonytalanságára utal – tette hozzá.
