A klímaváltozás hatására várhatóan legalább egyötödével csökken az Antarktisz hatszázezres császárpingvin-populációja az évszázad végére a madarak szaporodásában és táplálkozásában is fontos szerepet játszó tengeri jég kiterjedésének változásai miatt.
A Nature Climate Change folyóiratban közölt tanulmány szerint a fogyatkozás üteme eltérő lesz az egyes kolóniáknál, de az évszázad végére várhatóan mindegyiket eléri a populációcsökkenés. A jelentés készítői a császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) veszélyeztetett fajjá nyilvánítását sürgetik, annak ellenére, hogy a madarak 45 ismert kolóniájában 2050-re enyhe populációnövekedés várható a hanyatlás beindulása előtt. A kutatók szerint egy ilyen besorolás komoly turisztikai és halászati korlátozásokat vonna maga után.
A kutatócsoportot vezető Stephanie Jenouvrier, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa szerint a császárpingvinek teljes populációja valószínűleg 19–33 százalékkal esik vissza 2100-ra. A szakember szerint belátható időn belül a madarakat a kihalás veszélye fogja fenyegetni elterjedési területük jelentős részén. Hozzátette, az antarktiszi Ross-tenger térségében élő császárpingvin-kolóniák a többiekhez képest talán később tapasztalják meg a populációcsökkenést, mivel ott aránylag még elég sok jeget találnak. A szakember szerint egy Ross-tengeri védett övezet kialakításával időt lehetne nyerni ahhoz, hogy megakadályozzák a pingvinek kipusztulását és életbe léptessék a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket.
