Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek testülete, az Európai Tanács a múlt hónap végén minősített többséggel jelölte Junckert az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének élére. David Came­ron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenszavazattal élt. Az EP-ben elég, ha a jelölt megkapja a képviselők egyszerű többségét. Ez minden jel szerint biztosított lesz. A néppártiak soraiból a Fidesz–KDNP EP-képviselői – korábbi közlésük szerint – Juncker ellen fognak szavazni. A zöldpártiak soraiban megejtett próbaszavazás közel egyharmados támogatói arányt mutatott. A tegnapi konzultációs partnerek egyike, a liberális frakció a jelölttel való találkozó után meggyőződéses európaiként méltatta Junckert. A volt luxemburgi miniszterelnök a  nap folyamán találkozott a radikális baloldaliakkal is, akiknek azt hangsúlyozta, hogy az ő politikai meggyőződését nem lenne helytálló neoliberálisként megbélyegezni.
A zöldekkel találkozva Jun­cker úgy fogalmazott, hogy a gazdasági válságkezelés társadalmi, szociális következmé­nyei nem voltak méltányosak. Fegyelemre szükség van, de túlzott megszorításokra nem – hangoztatta. Az egyik képviselő Ma­gyarországot is szóba hozta azzal összefüggésben, hogy Jun­cker bizottsági elnökként mi-ként kívánja betartatni az EU alapértékeit. Juncker nem említette Magyarországot, hanem általánosságban beszélt arról, hogy nem lehet úgy tenni, mintha az ilyen esetekre kidolgozott 7. cikk az EU szerződésében nem létezne. Az Európai Bizott­ságnak pedig készen kell állnia, hogy alkalmazza az abban leírtakat, ha egy tagállam megsérti az unió alapértékeit – jelentette ki. Az EU-szerződés 7. cikke – egy többlépcsős folyamat utolsó állomásaként – azt is lehetővé teszi, hogy teljes egyetértés esetén az elmarasztalt tagállamot megfosszák szavazati jogától.
Az EP szocialista frakciója kedden hallgatta meg Junckert. Tegnapi közleményük szerint nem adtak biankó csekket Jun­ckernek, de több dologban sikerült közös nevezőre jutniuk.