Jobb lenne, ha az RMDSZ kilépne a kormányból, és a látszatpolitizálás helyett a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a Magyar Polgári Párttal (MPP), nemzetközi nyomásgyakorlással próbálná érvényesíteni az erdélyi, a székelyföldi magyarság autonómiaigényét – fejtette ki tegnap Sepsiszentgyörgyön Bíró Zsolt, az MPP elnöke. Nemzetpolitikai helyzetértékelőjében kitért arra is, hogy nem az ő dolga megmondani, mit tegyen egy másik párt.
Pikáns helyzet alakult ki a román kormánykoalícióban, az államelnök-választás közeledtével az SZDP, de az RMDSZ számára egyre kényelmetlenebbé válik a kapcsolat – véli Bíró Zsolt. Úgy látja, a szociáldemokraták felmérték, több szavazatot hozhat, ha szakítanak az RMDSZ-szel, és éppen ezért a maximumig feszítik majd a helyzetet. Az RMDSZ vezetői is tudják, hogy a magyarok nem szívesen voksolnak baloldali jelöltre, ha kilépnek a koalícióból, elkerülhetnek egy kényes helyzetet. Bíró Zsolt ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy jogos az RMDSZ mostani határozott fellépése, de ezt elvárták volna korábban is, amikor a Székely Nemzeti Tanács hasonló perébe lépett be a román állam az Európai Bizottság oldalán, akkor a szövetség vezetői semmilyen kifogást nem fogalmaztak meg. Mi több, az RMDSZ-en belül is nagyon különbözőek az álláspontok, Kovászna megye tanácsa például belépett a perbe az SZNT oldalán, de a felső vezetés, a kormánytagok nem határolódtak el a román állásponttól.
Bíró Zsolt felidézte, hogy Románia ismét kettős mércét alkalmaz: a Timok-völgyi románok esetében egyértelműnek találják, hogy a román állam felelősséggel tartozik értük, ám ha Magyarország jelenti ki ugyanazt az erdélyi magyarokkal kapcsolatosan, farkast kiáltanak. Nem áll a lábán az az érvelésük sem, hogy tagállami hatáskörben kell kezelni a kisebbségi kérdést, hisz ez az európai szövetségen belül kettős mércét jelentene, ugyanazok a jogok megilletnek bennünket is, melyek természetesek Európa naposabb oldalán – hangsúlyozta.
A MPP elnöke kitért arra is, hogy Székelyföld autonómiája a bukaresti parlament és a románság nélkül valóban nem megvalósítható, ám „biztos, hogy nem az 5–6 százalékos parlamenti jelenléttel, a kormányzati jelenlét miatti alibipolitizálással elérhető”. Meglátása szerint ki kell használni a kedvező geopolitikai konjunktúrát, és nyomást kell gyakorolni a bukaresti hatalomra, kérni kell a nemzetközi szerződések betartását, olyan törvények elfogadását, amelyek lehetővé teszik Székelyföld területi autonómiáját és az erdélyi magyarság kulturális önrendelkezését. Példaként említette: most, hogy az Európa Tanács is foglalkozik a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott és a prefektusok által megtámadott határozatok ügyével, melyek az SZNT kezdeményezésére kimondják, hogy ezek a települések egy régióba akarnak tartozni, minél több helyen szavazni kellene ezekről az állásfoglalásokról. Ha nem két-három, hanem több tíz önkormányzat fogad el ilyen állásfoglalást, akkor annak sokkal nagyobb súlya lesz Strasbourgban is – vélekedett.
