Az állam áfából származó bevételkiesése eléri a 72 milliárd lejt, ebből 10 milliárd csak az élelmiszerek be nem fizetett forgalmi adójából származik. Romániában tavaly a költségvetési jövedelmek csupán hatvan százalékát sikerült behajtani, ami az elemzett 148-ból a 146.-nak sorolja az országot. Ezért az Adótanács elnöke azt javasolja, hogy a jelenség visszaszorítására politikai megállapodást kellene kötni, akárcsak az euró bevezetése kapcsán.

A román piac kulcsszerepe
A román piacnak kulcsszerepe van az egyik legfontosabb külgazdasági cél elérésében, abban, hogy minél nagyobb legyen a kis- és középvállalkozások (kkv) aránya az exportban – mondta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tegnap Budapesten sajtótájékoztatón a Magyar–Román Gazdasági Vegyes Bizottság budapesti plenáris ülését követően. Mint kifejtette: Románia Magyarország számára a második legfontosabb exportpiac Németország után. Az államtitkár tájékoztatása szerint idén megteremtik az első közúti gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között azzal, hogy összekapcsolják az M43-as magyar és az A1-es román autópályát, 2017-ig pedig az M4-es magyar és az A3-as román autópályát kötik össze. Szijjártó Péter elmondta: 12 ezer román–magyar vegyes vállalat működik, rájuk is építeni kívánnak a gazdasági kapcsolat erősítésében. Constantin Niţă gazdasági miniszter fontosnak nevezte az energetikai rendszerek összekapcsolását. Hangsúlyozta, hogy szorosabb együttműködés megteremtésére törekednek a Duna Stratégia megvalósításában, a Konstanca tengeri kikötő hatékonyabb kihasználásában, a vasúti forgalomban, valamint a mezőgazdaság, a turizmus területén.

Bővülő kiskereskedelmi forgalom
Európában 0,6 százalékkal bővülhet a kiskereskedelmi forgalom idén, Németországban azonban 1,0 százalékos csökkenésre számít a GfK Geomarketing – derül ki a piackutató tanulmányából. A kiskereskedelmi forgalom növekedésében nagy szerep jut a 2013-ban legnagyobb fejlődést mutató Romániának, a balti államoknak, illetve Törökországnak, ahol a tavalyi 1,4 százalékos növekedés után idén 9,5 százalékos emelkedése várható. Európa déli államai is a stabilizáció felé haladnak, Görögország kiskereskedelmi forgalma várhatóan kisebb mértékben, a tavalyi 7,9 százalékos csökkenés helyett 2014-ben 3,0 százalékkal zsugorodik. A vizsgált 32 ország közül 2013-ban még Oroszország, Franciaország és Németország dominált az európai kiskereskedelmi piacon. A GfK egy korábbi tanulmánya szerint tavaly az egy főre jutó vásárlóerő is növekedett. Az egy főre jutó európai átlag 15 017 euró, de a kontinens országai jelentős eltéréseket mutatnak a vásárlóerő tekintetében. A legnagyobb növekedést az elmúlt esztendőben Románia, Németország, Skandinávia és a balti államok mutatták.