Újjáéledés Bikfalván

2014. július 16., szerda, Gazdaság

Mintha csak egy fa árnyéka lenne, moha-grafitti kanyarog a bikfalvi kultúrotthon falán. Egyelőre még olyan, akár egy szürkés, maszatolt ábra, ám hamarosan kizöldül, életre kel. És más újdonságok is feltűnnek az épület mögötti, mindeddig magára hagyott belső udvarban: újrafelhasznált cserép, kör alakú kőhalom, új facsemeték – mindezek apró, ám korántsem jelentéktelen lenyomatai a július első felében tartott, immár harmadik természetművészeti műhelynek.

Ezt NAP (Nature Art Project) Telepként emlegetik a kezdeményezők – Péter Alpár képzőművész és Várallyay Réka művészettörténész –, de egyszerűsítetten akár Naptelepet is mondhatnánk, hiszen e folyamat világosodást, fényt is jelent.
Mert Bikfalván, ha nem is túlzottan látványosan, de szerencsésen erősödnek a frissességet és változást eredményező lépések. A kúriák falujában nemcsak a pusztulás, a fogyás, az apadás, hanem a megújulás, a gyarapodás, az újjáéledés is kortárs jelenség. A muzsika meghonosítói mellett határozottan helyet kérnek maguknak a természetművészet eszköztárából merítő alkotók, nemcsak háromszékiek és Kárpát-meden­ceiek, hanem „világsztárok” is – a londoni gyökerű Colin Foster szobrász említette így John K. Grande kanadai művészeti írót, kritikust, aki rangos szakmai ismertetői mellett újabban Bikfalva hírét is szétszórja a nagyvilágban –, s ha csak ezen múlna, a Csigavár alatti falu egyfajta székelyföldi Művészetek Völgyévé alakulna. Egyelőre azonban csak annyi bizonyos, hogy az elmúlt napokban tucatnyi művész dolgozott a faluban, diszkrét, apró nyomot hagyva maga után, továbbiak pedig meghívásra várnak és jönnének.
Számos példa mutatja, sajátos arculatú kis településeket, falvakat sikerült a kultúra által ismertté tenni, megőrizni, illetve újjáéleszteni. Bikfalva is jó eséllyel állhat be e sorba, amennyiben az ügyért cselekvők ezt következetesen és komolyan gondolják. A művelődési ház udvarában – ahol évekkel ezelőtt szerveztek már reneszánsz-hangulatos vásárt is – eddig csupán egy jobb sorsra váró, romos istállóépület húzódott, szomszédságában kakas kukorékolt, libák gágogtak és juhok legeltek. Mostantól teremtett apróságok jelzik: más lehetőség is létezik. Hiszen hamarosan kisarjad Beöthy Balázs egyelőre csak csírázó moha grafittije (Sziluett), Szántó István újrahasznosított cserépkompozíciói (Virágtő és Csillagkakas) pedig a gondozottság árnyalatát jelentik az omladozó tűzfalakon. Beszédes „folyamatmunkát” (A láncfűrészes fa) hagyott maga után a csíkszeredai származású, ám jó ideje Budapesten élő Szigeti Csongor: úgy ültetett el három facsemetét, hogy alájuk egy-egy láncfűrészt temetett, „felül az élet, alul a holttest”. A gépeket elhantolva abban bízik, a növekvő fák idővel átkarolják majd gyökereikkel a láncfűrészeket, a természet rendhagyó alkotásaként. Megtörtént, hogy barátainak egy székelyföldi forrást szeretett volna megmutatni, mondta is nekik, átgyalogolnak az erdőn, s azonnal megpillantják majd a vizet, ám a helyszínen kiderült, az erdő már csak emlék, kivágtak minden fát... De vissza a Naptelepre: Nemes Zsuzsa festőként kopogtatott be a bikfalviak házába, vásznon örökítette meg Piroska néniék családját, majd nekik ajándékozta képeit, Botka Ildikó pedig festőnövényekkel (tölgy, bükkfa, rózsák stb.) színezte vásznait, mintegy húsz növényből főzte ki a „helyi színeket”.
Jó és izgalmas helynek tartja Bikfalvát a Pécsi Tudományegyetem művészeti karának doktori iskoláját irányító Colin Foster professzor. Termetes szobrok alkotójaként precíz érzékkel látja meg a „mikrokozmoszokat”, hiszen a nagy-britanniai tumultusból már 1985-ben Pécsre költözött, majd hat évvel ezelőtt onnan egy közeli sváb faluba, a baranyai Nagynyárádra telepedett, nemcsak azért, mert abban a környezetben is ugyanolyan karakterű emberek élnek, mint Lon­donban, hanem azért is, mert Nagy­nyárádon jókora műteremben alkothat. Dolgozott az egész világban, pécsi egyetemi tanárként pedig „muszáj volt” megtanulnia magyarul, így tiszta hangzással mondja: jövője van a bikfalvi természetművészeti műhelynek. És hasonlóan látja ezt pályatársa, John K. Grande is, aki a szobrász szerint a legjobb, természetművészettel foglalkozó író az egész világon. Colin Foster egyébként azt magyarázta kövekből kirakott alkotása (Csillagkép) kapcsán, ilyen helyeken nem akar nagyon beavatkozni a természetbe, csupán apró, nagyon diszkrét, intim nyomokat szeretne hagyni, melyek idővel eltűnnek, mulandóak. Maradandó lesz viszont az alkotótábor munkáiból, illetve azok dokumentációiból összeálló kiállítás, a pécsi tárlat kurátora a Szentendrén élő, de luxemburgi származású Johan van Dam már Facebook-profilján is alapos fotódokumentációt tett közzé. A hét végén nyíló pécsi kiállításon Szigeti Csongor egy bikfalvi élőképet (reality landscape) is mutat a látogatóknak, egy kúriára szerelt kamera „közvetíti” majd folyamatosan szubjektív valóságként a kiválasztott tájrészletet, mintegy játékként álló- és mozgókép között.
Elindultunk, megtettük az eső lépéseket, bízhatunk benne, hogy talán ez a lepusztult udvar is megújul – fűzte hozzá a történtekhez Várallyay Réka. Igaza van. Hiszen a romos istállóépület is átalakítható, kiállítótérré is akár, s bizony, lehet itt még világszerte ismert természetművészeti központ. Ma egy kiigazított cserép a tűzfalon, holnap egy újabb élőkép valamelyik neves nagyvárosi galériában, holnapután pedig a művészet új hajléka: ez Bikfalva esetében járható út.
A jövő ugyanis építkező s fákat ültető embereké.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2014-07-16: Pénz, piac, vállalkozás - :

Hírbörze

Az adócsalás veszélyezteti a nemzetbiztonságot
Az adócsalás mértéke elérte a nemzeti össztermék 16 százalékát, ami veszélyezteti a nemzetbiztonságot – jelentette ki az Adótanács elnöke. Ionuţ Dumitru üzleti konferencián az általa veztett független intézmény elemzését ismertetve közölte, hogy a legnagyobb mértékben az áfabefizetések maradnak el, a tavalyi évben a GDP 12,2 százalékának mértékében.
2014-07-16: Gazdaság - Szekeres Attila:

Negyedszer találkoztak az egerpataki Márkok

A Márk nemzetség folytonosságát és megmaradását jelképező kopjafát avattak a Márk család tagjai szombaton Egerpatakon. A család ősi fészkében megszervezett negyedik családtalálkozón 125-en vettek részt. Az összejövetelt sikeresnek értékelte a főszervező, a Székelyudvarhelyen élő Márk Zsuzsanna Emese, aki lapunknak elmondta, a hónapokon át tartó készülődés meghozta eredményét, sok szép élménnyel gazdagodtak, s az ötödik találkozó reményével váltak el egymástól.