Az ünnepély a református templomban kezdődött. Az alkalomra t. Bod Péter lelkipásztor Márk evangéliumából választott igét. Márk Zsu­zsanna Emese a címer- és nemességszerző egerpataki Márk Péterről tartott előadást. Báthory Zsigmond, Erdély fejedelme 1591. január 21-én Gyulafehérváron kiállított armálissal nemesi rangra emelte egerpataki Márk Pétert és utódait, s címert adományozott neki és leszármazottainak. A „kutyabőrt” annak utolsó családbeli tulajdonosa, a Sepsiszent­györgyön élő Márk Zoltán a Székely Nemzeti Múzeum­nak adományozta. A Márk nemzetség tavaly felavatott lobogóját követve, a templomtoronyból tárogatón szóló katonadal kíséretében az 1848-as emlékmű szomszédságába vonultak, és felavatták az ős és az utána következő székely család emlékére állított kopjafát, melyet Márk Klára (Csíkszereda–Svéd­or­szág), Márk Tibor (Barátos), valamint Márk Zsuzsanna Emese és Márk Zoltán adományozott. Az emlékoszlopot t. Márk Sándor ny. református lelkipásztor áldotta meg. A kultúrotthonban Beder Tibor rokonként köszöntötte az egybegyűlteket, majd utolsó könyveiből – Apadó fájdalom és Címezem levelem – idézett. Márk Zsuzsanna Emese bemutatta az általa összeállított családi emlékkönyv második kötetét a családfával. Az ősfához tízméteres papírtekercs formában, valamint kompaktlemezen lehetett hozzájutni. A rendezvény ebéddel, tánccal folytatódott. Alkalom adódott a kap­csolatok erősítésére, újak szövésére, hiszen sok új, első alkalommal megjelent családtag vett részt az eseményen.
A főszervező bízik abban, hogy a felavatott kopjafa és emlékkert zarándokhellyé alakul. Úgy tartja, mindenikünk kötelessége tanítani, ösztönözni gyerekeinket, unokáinkat, az ifjúságot, hogy jegyezzék fel közvetlen családtagjaik adatait, tartsák számon azokat, és akkor játszva tanulják meg a családfa elkészítését.