Aztán a közvélemény-kutatások eredményét látva rájött, milyen nagy az esélye államelnökké válnia az őszi választások után. Most ezzel a járulékürüggyel csak azért ment el a Cotroceni-palotába, hogy körülnézzen jövendő munkahelyén. Azt mustrálgatta, a bútort majd milyenre cserélje ki. Lehet, a fürdőt is meglátogatta, hogy eldöntse, milyen burkolatot válasszon az újracsempézésre. Aztán szorgalmasan nézegette a plafont, mert rájött, hogy a palotára ráférne egy újabb festés is. Hogy ne menjen üres kézzel, magával vitte a fiatal, mindössze 33 éves pénzügyminiszternőt, Ioana Petrescut, hogy készítsen  számvetést a költségekről. Az elnök tényleg kérte, hogy a miniszter hölgy egy miniszteri íven (A4-es formátum, 210x297 mm) vigyen számvetést, csak nem a palota, hanem az állami költségvetés tatarozásáról. Ezen ugyanis ötmilliárd lejes lyuk keletkezik a járulék csökkentése miatt. Szegény Johanna, az ifjú hölgy ugyan a legjobb iskolákban tanult, még a Harvardon is, de nem járta ki még az élet bukaresti iskoláját, miként Băsescu, a tengerész, civilben hét tenger ördöge. Aztán nem számított arra sem, hogy itt egy ilyen éretlenségi vizsgába kényszerítik bele, kamerák árgus szemének fürkészése közepette és szavai jegyzőkönyvben rögzítése mellett. Ráadásul Ponta, aki mindebbe belevitte, nem súgott neki a vizsgán a már említett plafonnézési tevékenysége és egyéb szemforgatási elfoglaltságai miatt.
Láthattuk, hogy Băsescu tízévi elnökösködése alatt sokat tanult, és mélyen érdekli a haza sorsa. Néhány éve, amikor a pedagógusoknak a parlament egy populista pillanatában ötvenszázalékos fizetésemelést szavazott meg, és az akkori miniszterelnök ellenezte, mondván, nincs arra lehetőség, akkor  Băsescu bizonygatta, hogy igenis: lenne pénz rá. Pedig nem volt. Nem sokkal később ugyancsak ő jelentette be a köztisztviselők fizetésének huszonöt százalékos megnyirbálását, mondván: nincs pénz. Ezen akciója alaposan megtépázta népszerűségét, de közben sokat okosodott. Most csak kérdezett.
Az ominózus látogatás alatt megtörtént az is, amire Ponta nem számított. Őt is vizsgáztatni kezdte az elnök. Amikor azt kérdezte Băsescu, hogy az MTO-val mi lesz (ami Medium Term Objectivet, azaz középtávú államháztartási célt jelent), akkor nem tudta, hogy az elnök az államháztartási kilátásokról, és nem a meteorológiáról (meteo) akar hallani. Utólag ezt Ponta azzal magyarázta, hogy az elnök angol kiejtése hozta zavarba, azért nem értette, mit is akart tőle kérdezni. A felmerülő problémákat nem, de a nyakkendőjét, azt megoldotta.
De nem kell búsulni, mert a bajokat, így vagy úgy, orvosolják. Esetleg nő az államháztartási hiány, amit az unió és a Nemzetközi Valutaalap nagyon nem szeretne. Csökkenthetjük a beruházásokat is, de lehet, más, új és még sokkal jobb megoldásokat fognak kitalálni számunkra. Mindenképpen csökkentik a társadalombiztosítási hozzájárulást, ami a cégeknek jó, és ezt a harvardista miniszternő teljes mellszélességével és tiszta lélekkel, majdnem könnyek közt állította. Hogy miként, arról viszont nem tudott beszámolni. Majd csak bepótolják a hiányt, valamiket emelnek, ami senkinek sem jó. Máris rebesgetik, hogy újabb illetékeket vezetnek be, vagy növelik az adókat. De ezt ugyebár, így választás előtt, nem nagyon ildomos és tanácsos emlegetni, mert nem tenne jót a népszerűségnek. Majd a következő kormány megoldja.
Először válasszunk, aztán jöhetnek a szokásos feketelevesek.