A tréner azzal támasztotta alá kijelentését, hogy az idei bajnokság a legutóbbi öt év legkeményebb, legkiegyensúlyozottabb küzdelemsorozata volt. Ezzel mi is egyetértünk, de mi tagadás, többet vártunk a kétszeres ezüstérmes csapattól. Mint ismeretes, a zöld-fehér mezes szentgyörgyi csapat a negyedik helyen zárta a pontvadászatot, miután ötödikként jutott be a rájátszásba, és remek szereplés után ezüstérmet szerzett a Román Kupában.
– Összességében milyen volt a 2013–2014-es szezon? – kérdeztük Farkas Attilát.
– A nehézségeket leszámítva jó szezont tudhatunk magunk mögött. Nagyon nehezen rajtolt számunkra a 2013–2014-es idény, az első edzéseken mindössze hét játékos vett részt, a gondok miatt még az is megfordult a fejünkben, hogy csak a II. ligában, azaz a B-osztályban indulunk. A kezdeti kellemetlenségek ellenére jó csapatot hoztunk össze, főleg a visszavágók alatt ment jól az együttes. Nagyszerű meccset játszottunk a Galaci United ellen vagy éppen Jászvásárral, amely egy évvel korábban a bajnokság meglepetés­alakulata volt. De ne ugorjunk ennyire előre, s egy pillanatra térjünk vissza az őszi idényhez, hiszen akkor éltük meg a pontvadászat legnagyobb kudarcait: előbb jött a Foc­şani otthonában elért döntetlen, majd következett hazai környezetben a Călăraşi elleni remi és a târgoviştéi vereség... Utóbbi fájt a legjobban! Azonban lassan összeállt a csapat, amelyet spanyol játékosokkal erősítettünk meg, és a tavasz folyamán már minden jobban ment. Úgy érzem, fölülmúltuk célunkat, hiszen a szezon kezdete előtt azt mondtuk, hogy a bajnokságban és a kupában is ott legyünk a legjobb négy között. A Román Kupában döntőt játszottunk, és erre a szentgyörgyi futsal történelmében még soha nem volt példa. A bajnokság alapszakaszát az ötödik helyen zártuk, és számunkra már nagy eredmény volt, hogy a rájátszásban győzni tud­tunk a negyedik helyezett Galaci United ellen. Két nehéz meccset nyer­tünk ellenük, mindkettőt a hosszabbításban. Az elődöntőben a későbbi bajnokkal kerültünk össze, a bronzmérkőzésen pedig Udvarhely ellen léptünk pályára. Úgy érzem, arra a meccsre már egy picit elfáradtunk, de ennek ellenére akár nyerhettünk volna. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy akkor az FK Szé­kelyudvarhely egy kicsit jobb volt nálunk. A Román Kupa döntőjét mi is meg akartuk szervezni, de nem jött össze, és úgy érzem, a teremlabdarúgás sokkal többet nyerhetett volna azzal, ha nálunk kerül sor a fináléra. Az a véleményem, hogy ha a Szabó Kati Sportcsar­nokban rendezik meg a döntőket, telt ház előtt játszik a két csapat, ezzel ellentétben Vásárhe­lyen nagyon kevesen látogattak ki a találkozóra. Az idei eredmény nem születhetett volna meg tá­mogatóink, Sepsi­szent­györgy városi tanácsa, a megyei önkormányzat, a sportkedvelő barátok és a szurkolók segítsége nélkül. Köszönjük a támogatást és a bizalmat!
– Korábban két ezüstérmet is bezsebelt a Sepsi FC, ehhez képest nem visszalépés a negyedik hely?
– Szerintem nem visszalépés a negyedik hely, mivel a 2013–2014-es pontvadászat az elmúlt öt év legkeményebb bajnoksága volt. A ko­rábbi években a Marosvásárhelyi Ciy’US uralta a mezőnyt, mellette még két-három alakulat rúghatott csak labdába. Idén viszont nagyon kiegyensúlyozott volt a harc, hiszen többen – a Matei testvérek, Lupu és Iancu – elhagyták a City’US-t, és Dévára igazoltak, Székelyudvar­helyen jó csapatot rakott össze Jakab Zoltán, a Galaci United is erősödött, a Bukaresti Smart visszalépése és felbomlása után Călăraşi-hoz, illetve Târgoviştéhez is kerültek remek labdarúgók... A felsorolásból magunkat sem kell kihagynunk, hiszen a spanyol idegenlégiósokkal megerősített Sepsi FC-vel mindenkinek számolnia kellett. Még egyszer hang­súlyozom: a negyedik helyre nem lehet visszalépésként tekinteni, mivel nagyon erős volt a bajnokság.
– Ebben a szezonban öt spanyol játékos fordult meg Szent­györ­gyön... Mennyiben az ő érdemük a negyedik hely?
– Az idei eredmény a csapat érdeme, így a spanyol játékosoké is egyben. A 2013–2014-es szezonban tényleg öt spanyol fordult meg nálunk, sajnos, az odavágók végén az egyiktől meg kellett válnunk. A téli szünetben azzal bíztuk meg Gustavo Redondót, hogy hozzon nekünk egy bal lábas és egy gólerős játékost. Ezt meg is tette, hiszen Mario és Morales remekül egészítette ki meglévő játékoskeretünket. De hogy a kérdésre válaszoljak, ki kell mondanom: a spanyolok sokban hozzájárultak az FC idei teljesítményéhez.
– Hogy érezték magukat a spanyol labdarúgók Szentgyörgyön?
– Elmondásuk szerint nagyon megszerették városunkat, az embereket, a szurkolókat. A szívükhöz nőtt mindenki, s ezért egy nagy családdá alakult át az együttes. Azt el kell mondanom, hogy ebben az évben volt a legjobb a csapatszellem, hiszen mindenki egyazon célért harcolt, mindenki száz százalékot adott ki magából az edzéseken és a meccseken. A magunk részéről mi is nagyon örvendtünk annak, hogy a sorainkban tudhattuk Millát, Sanchezt, Redondót, Moralest és Mariót. A szurkolók nagyon megkedvelték őket, a szemnek tetszetős játékuk miatt egyre többen látogattak ki meccseinkre, sokan elkísértek kiszállásainkra is. Nagy öröm volt számunkra, hogy az udvarhelyi és a marosvásárhelyi mérkőzésen ott volt a hangosan és frenetikusan szurkoló B-közép... A csapat számára ezek nagy dolgok!
– Az elmúlt két szezonban a Sepsi FC mind támadásban, mind védekezésben az élen járt, idén viszont gondok voltak mindkét téren... Mi történt?
– A szezon elején nagyon rosszul álltunk mind támadásban, mind vé­dekezésben... A tavalyi csapatot több meghatározó játékosa is elhagyta, itt gondolok Mányára, Pânza­rura vagy éppen Bur­ciu­ra. Nélkülük nehezen ment, s ezért esett a választás spanyol játékosokra. Mil­­­lát például gólerős játékosként hoztuk Szent­györgy­re, de sajnos, nem vált be! Mérkőzésről mérkőzésre fejlődtünk, tavaszra már a védekezésünk is össze­állt. Ehhez kellett az is, hogy felépüljön sérüléséből Gri­go­raş, de a helyére beállt Kisgyörgy is jól teljesített, és bebi­zonyította, hogy őrá is lehet számítani.
– Hogy néz ki a csapat nyári programja?
– A labdarúgók szabadságon vannak, hamarosan hozzálátunk előkészíteni a 2014–2015-ös szezont. A játékosokkal kell tárgyalnunk, hiszen a spanyoloknak és az első számú kapusunknak is lejárt a szerződése. Elsősorban velük szeretnénk megegyezni! Az edzéseket várhatóan július végén, augusztus elején szeretnénk megkezdeni, s ha minden igaz, mindent itthon fogunk megoldani, hiszen egyelőre nem gondolkodtunk edzőtáborban.
– Új játékosok?
– Vannak már kiszemeltjeink. Brassó megyében már szétnéztünk, de több helyi játékost is megnéztünk. Mánya Szabolccsal is szeretnénk beszélni, de az ő leigazolása nehezen valósítható meg, hiszen a szerződése még egy esztendeig az FK Székelyudvarhelyhez köti. Re­ménykedünk... Külföldi játékosokban is gondolkodunk, de egyelőre a spanyol fiúkkal szeretnénk megegyezni. Ha már játékosokról van szó, el kell mondanom, hogy tavaly, még szezonkezdés előtt jómagam, Bende Lajos, Tittesz Zoltán és Miklós Zoltán keményen dolgoztunk azért, hogy összehozzuk a Román Kupában ezüstérmes csapatot. Nappal közösen nézegettük a játékosokat, éjszakánként külön-külön keresgéltünk labdarúgók után. Akkor Magyarország felé is kacsingattunk, de egyelőre felhagytunk a keresgéléssel. Jelen pillanatban a prioritás a spanyol fiúkon van! Ha ütőképesebb csapatot szeretnénk összeállítani, több pénzre volna szükségünk, mint a nemrég befejeződött szezonban. Ahhoz, hogy biztosan megnyerjük a bajnokságot, sokkal, de sokkal nagyobb költségvetésünk kellene hogy legyen...
– Mit lehet tudni a 2014–2015-ös idényről?
– A bajnokság várhatóan szep­tember elején kezdődik, a szóbeszéd szerint a szövetség tizennégy csapatos küzdelemsorozatban gondolkodik. Ez két új együttest jelent. Egyelőre semmi sem biztos. Futsalos körökben azt beszélik, hogy Craiován akarnak újra csapatot indítani, Piatra Neamţ feljutott az élvonalba, de nem lehet tudni, vállalja-e a szereplést. A Szé­kelyudvarhelyi Infopress is kiharcolta az I. ligában való indulási jogot, de úgy tudjuk, ők nem akarnak indulni. A bajnokság lebonyolításának megváltoztatásáról is volt szó, de konkrét előrelépés nem történt ezen a téren, azt hiszem, még korai volna bármit is kijelenteni a 2014–2015-ös szezonnal kapcsolatosan.
– Köszönjük szépen, és jó vakációt a csapatnak!