Némely pénzügyi szakértők szerint a devizahiteles-mentő csomag miatt veszélybe kerülhet az egész magyar bankrendszer, és a pénzintézetek kivonulhatnak az országból. Az állításokat a Világgazdaságnak adott, hétfőn megjelent interjújában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter cáfolta. „Ha kell, akkor az anyabankoktól kapnak forrást, vagy saját kereteiken belül rendezik a számlát a bankok” – állította Varga.
A bankadót – fejtegette – akkor lehet átgondolni, ha lesznek pluszforrások a gazdaság növekedéséből. * Kijelentette azt is, hogy nem az Európai Bizottság kérésére döntöttek a 110 milliárd forintos költségvetési tartalékolásról, hanem azért volt szükség a nemrég bejelentett intézkedésekre, mert „a tervezett szint szélén, három százalék körül lesz a deficit”. A zárolást év végén akár fel is oldhatják – állította a miniszter. * Németh Miklós exminiszterelnök bizonyos állításai teljesen más megvilágításba helyezik a Kádár-rendszer állambiztonsági iratainak sokat vitatott helyzetét. Németh kifejtette: hiába nyúltak bele az elmúlt évtizedekben az aktákba, s semmisítettek meg vagy tüntettek el dokumentumokat, manipulálva a listákat – a teljes ügynöklista megtalálható Moszkvában. Az egyetlen hiteles ügynöklista Moszkvában van mind a mai napig! Mert ami ezzel itt Magyarországon történt, az szégyenletes – ebbe betettek, kivettek, megsemmisítettek. A szovjet tábornokok három hétig hordták ki az iratokat, ami az övék volt! – állította 25 évvel a határnyitás után a volt miniszterelnök, aki történészeknek azt szokta mondani: meg kell várniuk, amíg az aktákat a szovjetek feloldják a titkosítás alól. * Az egykori állambiztonsági múlt feltárását végző bizottság elnöke nem hiszi el Németh Miklósnak, hogy létezik Moszkvában egy teljes ügynöklista. Kenedi János szerint a mágnesszalagokra történő adatrögzítéskor nem találkozott ezzel az információval, márpedig mégiscsak nyoma kellene legyen annak, hogy a szovjet titkosszolgálat kivitt innen iratokat – illetve ha a magyar kormány ilyet átadott. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa, aki az elmúlt időszakban a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottságának is tagja volt, ugyancsak azt állította, hogy egyáltalán nem kapott erről korábban tájékoztatást. A Jobbik politikusai harciasan jelentették be: nyomás alá helyezik Orbán Viktort, rámutatva személyes felelősségére a múltfeltárás elmaradásáért. * És most ugorjunk: száz esztendeje tört ki az egész akkori világot átrendező, iszonyatos veszteségeket okozó első világháború. Eseménysorozatát a történelemtudomány már feltárta, részben az oral history is reprodukálta a túlélők emlékeit, iszonyatos élményeit, szinte nem volt olyan magyar család, amelynek férfitagjai ne harcoltak volna az olasz vagy az orosz fronton. A húszas években, fejet hajtva az áldozatok és a hősi halottak élő emléke előtt, jelentek meg szerte Európában az Ismeretlen Katona szobrai, emlékművei. De hogy a harcoló felek nem vonták le a világégés szörnyű tanulságait, bizonyítja a két évtized múlva kirobbanó még iszonyatosabb második világháború. * Ma, a „nagy háború” kitörésének századik évfordulóján az áldozatok emléke előtt tisztelegve arról is beszélni kell, hogy miért is történhetett ez így!
