Szórványos harcok a tűzszünet során
Szórványosan fellángoltak a harcok tegnap, a gázai övezeti korlátozott tűzszünet első napján izraeli médiaértesülések szerint. Késő délután egy Izrael középső részébe indított Fadzsr–5-ös rakéta a gázai Sifa kórház melletti játszótéren robbant: a detonáció tíz embert megölt és sokakat megsebesített.
Egy másik gázai rakéta az Al-Sati menekülttáborban, egy parkban csapódott be, s szintén legalább tíz embert megölt izraeli állítás szerint. A Hamasz szóvivője Izraelt vádolta, de az izraeli hadsereg közlése szerint mindkét esetben rosszul indított gázai rakéták okozták a palesztin civilek halálát. A Gázai övezet szomszédságára lőtt aknalövedékek megöltek legkevesebb négy izraelit és ötöt megsebesítettek. A Hamasz közölte, hogy ők követték el a támadást, s azt állította, hogy az áldozatok izraeli katonák voltak. Este a Hamasz többnapos szünet után ismét nagyobb hatótávolságú rakétákat is bevetett, amelyek egészen Izrael északi részéig, Haifáig értek el. Az izraeli közszolgálati rádió tegnap reggel jelentette, hogy a hadsereg korlátozott tűzszünetet tart a gázai harcokban. A rádió szerint a korlátozott tűzszünet azt jelenti, hogy az övezetben állomásozó egységek beszüntettek minden harci tevékenységet a gázai fegyveresekkel szemben, csak akkor használják fegyvereiket, ha megtámadják őket, viszont a hadsereg folytatja a támadóalagutak felszámolását a gázai határ mentén.
Támogatás a vajdasági magyaroknak
A kormány és a vajdasági magyarok közötti együttműködés kereteiről és tartalmáról kötött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár tájékoztatása szerint Orbán Viktor és Pásztor István Tusnádfürdőn folytatott megbeszélést egymással. A két politikus megegyezett a fejlesztéspolitika legfontosabb kérdéseiről, a támogatandó programok lebonyolításáról. Havasi Bertalan tájékoztatása szerint mindkét fél örömmel nyugtázta, hogy a most induló hétéves uniós költségvetési időszakban a korábbinál több forrás áll rendelkezésre a vajdasági magyarok számára fontos fejlesztésekre, a szerb–magyar határ menti térség gazdasági lehetőségeinek bővítésére.
Európa nem heverte ki a világháborút
Az első világháború olyan pusztítást hozott Európára, melyet máig nem tudott kiheverni – jelentette ki Navracsics Tibor tegnap este egy Balatonalmádiban tartott megemlékezésen. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: az emberiség történetében először terjedt ki háború az egész világra, és „iparszerűen gyilkoltuk egymást”. A világ összes frontján több mint tízmillió katona és körülbelül 12 millió civil esett áldozatul, köztük hatszázezer magyar katona, de elenyésző volt a hazai civil áldozatok száma, mert honvédeink megvédtek minket attól, hogy hazánk területén egy orosz és egy román betörést leszámítva frontvonal legyen – fűzte hozzá a miniszter. A hadviselő felek között mi, magyarok voltunk azok, akik nem akartak háborút, mintha megéreztük volna, hogy ez a háború az általunk addig ismert Közép-Európa végét jelenti, és elhoz egy új korszakot. A békés együttműködést felváltotta a nemzetiségi bizalmatlanság: a gyűlölködés, a jogok megtagadása, a területi kicsinyesség és az egymás elleni uszítás „Nekünk, magyaroknak az első világháborúból a békerendszer maradt örökségül, amely álnemzeti államokat hozott létre, mint például Csehszlovákia, Jugoszlávia. Azt próbálták elhitetni, hogy ezek a valódi nemzetállamok, szemben az Osztrák–Magyar Monarchiával” – mondta, megjegyezve: holott a Monarchia a valódi nemzeti integráció lehetőségét biztosította. Navracsics arról is beszélt, hogy az első világháború nem csak a tragédiát hordozza: a magyarság felfedezhette magában az újrakezdés méltóságát.
