Évtizedek óta Alsó-Háromszék sportéletében jelentős szerepet játszik a Sepsiszentgyörgyi Iskolás Sportklub.
Átvette és továbbvitte a Székely Mikó Kollégium szerepét, nem az új sportágak felkarolásában, hanem a régiek, a hagyományosak utánpótlás-bázisának biztosításában. És tette ezt úgy, hogy soha nem volt saját sportbázisa! A város, az iskolák sportpályáinak „megtűrt betolakodójaként” végezte tehetségkutató, tehetségfejlesztő és nevelőmunkáját. Az adott feltételek közepette jól! Sőt, egy-egy sportágban nagyon jól!
Egy iskolai év (2013–2014) után vagyunk. S hogy milyen tapasztalattal, milyen eredményekkel, azt hadd mondja el az ISK igazgatója, Nemes Áron.
– A mögöttünk maradt iskolai év, az utóbbi hat tanévet véve alapul, legkiemelkedőbb az eredmények tekintetében. Az egyéni sportok nemzetközi versenyein, országos bajnokságain egyaránt jól szerepeltek sportolóink, és a csapatsportokban is kimozdultunk a holtpontról. Túl az eredményességen ez a tanév a változások esztendeje is volt, megszüntettük a labdarúgó-szakosztályt, s az új iskolai évben egy-egy fél katedrával bővíthetjük a kosárlabda- és a birkózószakosztályokat, visszatér az ISK-ba Mátéfi Árpád, s így újra összeáll a város, a megye birkózósportjának nagy hármasa, a Mátéfi–Kertész–Hatos trió, na és ha minden igaz, miénk lesz a Vadász utcai sportterem.
– Vegyük sorra a szakosztályokat, lehetőleg az eredményesség sorrendjében.
– A birkózással kezdem, hiszen Incze Kriszta Európa-bajnoki bronzéremmel gazdagította éremgyűjteményünket, így aztán megérdemelten vívta ki a Háromszék olvasói szavazatai alapján Az év sportolója címet, e siker hátterében ott volt a kadett-világbajnokságon nyert bronzérme, a felnőttkorosztály országos bajnokságán szerzett ezüstérme is. Kriszta mellett a tanév első felében országos bajnoki címet szerzett Kertész Nándor (gyerekkorosztály), bronzérmeseink: Tamás Nándor, Deák Hunor, Kertész Mátyás, Köblös Bernadett, Dragoş Radu, a tanév második felében (2014 első fél éve), Incze Kriszta bronzérmes lett a junior I-esek Európa-bajnokságán, a sportiskolák országos bajnokságán aranyérmet szerzett Szakács Emőke, bronzérmet Kiss Réka Orsolya, Kertész Beáta, Gáll Beáta, Griga Szilárd, a kadettek országos bajnokságán ezüstérmes lett Kertész Beáta, a junior I-esek bajnoki vetélkedőjén aranyérmes és újra országos bajnok Incze Kriszta, a gyerek III-asok országos döntőjén bronzéremhez jutott Kertész Mátyás és Larisa Piţiga. És akkor még nem szóltam egy sor emlékversenyen szerzett díjról, éremről. Elfogultság nélkül mondom: jó a birkózó-szakosztályunk, s merem állítani, még jobb lesz a nagy hármas újra összeállásával. Az atlétika következik két kitűnő sportolóval, Blázer Imolával és Cosmin Trofinnal. Blázer Imola Balkán-bajnoki címet szerzett (a 4x100 m-es váltóval), és bronzérmet 400 méteren, az országos bajnokságokon a tanév első felében (2013) 2–2 aranyérmet szereztek – Blázer 400 m gáton (junior II. és junior I.), Trofin 800 és 1500 méteren, a tanév második felében (2014) Blázer három bajnoki címet mondhat magáénak (400 m gát – junior I. és junior II., valamint 60 m gát), Trofin pedig négyet (junior I. – 800 és 1500 m, junior II. – 800 és 1500 m), és a nagyon fiatal Cosmin Andrei Raul egy arany- (50 m) és egy bronzérmet (200 m) a gyerekbajnokságban. Blázer részt vett Bakuban az Ifjúsági Olimpia kvalifikáló versenyén s ezelőtt pár nappal az amerikai Eugene-ben sorra került ifjúsági világbajnokságon. A már említettek mellé rövid időn belül felzárkózik Szűcs Noémi, Sütő Izabella, Silló Izabella és Bogdan Cernescu. Idei eredményeik ezt sugallják. Az atlétákkal foglalkozó három edző: Révész Katalin, Mircea Buhlea és Kövér Sándor. Jöjjön akkor a harmadik egyéni sportunk, a torna. Itt generációváltás volt, az új hullám meghozta első érmeit, az iskolás sportklubok országos bajnokságán Valentin Constantinescu talajon (junior III.) és George Ghizdavu ugrásban és talajon (junior II.) három bronzérmet szerzett. Tény, hogy a két tanár, Dobolyi Gyula és Simó Márton nagy szakértelemmel, lelkes hozzáállásal igyekszik sikeresen túllépni a generációváltáson. A csapatsportok közül hadd kezdjek a kézilabdával. A négy tanár vezette csoportok eredményei: leányok: a junior II-esek az 5., a junior III-asok a 3. helyen zárták a csoportküzdelmet, a fiúknál a junior I-es és junior II-es csapatok a csoportjuk utolsó, a junior III-asok az utolsó előtti helyen végeztek. Természetesen, ez a teljesítmény nem dicséri Vida Attila, Szerző Árpád, Bálint Attila és Kovács István munkáját. Na de hagyjuk ezt. Az előttünk álló év vízválasztó lesz a szakosztály életében, mert feltétlenül meg kell teremtenie a jövő évi női A-osztályos csapat alapját, és mindenképpen túl kell szárnyalnia a 2013–2014-es bajnokság eredményeit. Szinte elfelejtettem, hogy egyik kapusunk, Fazakas Barbara (Szerző Árpád tanítványa) tehetségére felfigyeltek a győriek, és kézilabda-akadémiájukba igazolták. A kosárlabdában az elmúlt bajnoki évben az U15-ösök az országos bajnokság 4., az U14-esek az 5. helyen végeztek. Mindkét esetben leánycsapatokról van szó. Hárman dolgozunk – Kolozsi Hunor, Bordás Noémi, na meg jómagam –, jó kapcsolatban a Sepsi SIC, valamint a Bball 6-tal. Tény, hogy városunk kosárlabdájában a Nemzeti Ligától el egészen a minikosárig jól kiépített rendszerünk van. Jó kapcsolatot ápolunk a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Sportklubbal és a KSE-vel is. A fiúk U16-os bajnokságában például közös csapatunk van a Nagy Mózes Sportklubbal.
– Miért szűnt meg a labdarúgó-szakosztály?
– Egyszerűen azért, mert nem bírtunk lépést tartani a városban beindult magániskolákkal, na meg aztán a minisztérium irányelvében szerepel a futball kivonása az iskolás sportklubok tevékenységéből.
– Sportbázis-problémáitok ismertek. Saját tulajdonotokban egyelőre nem szerepel semmi, hacsak nem tekintjük végre tiéteknek a Vadász utcai termet.
– Tény, hogy birkózóink a Kós Károly Iskolaközpont alagsorában, a tornászok a Mikes Kelemen Líceum tornatermében, a kosarasok a Mihai Viteazul Nemzeti Kollégium, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, a Váradi József és a Nicolae Colán Általános Iskola sporttermében edzettek, edzenek ingyen. Ezer köszönet és hála ezért.
– Hol tart a Kisstadion építése?
– Sajnos, „a mi részünket” erősen megviselték a sorozatos esők. Az Építkezési Hatóságtól felszólítást kaptunk, ez pedig azt jelenti, hogy pénz és újabb pénz kell, ezt pedig csak a minisztériumunk adhat. A polgármesteri hivatal részén megállás nélkül megy a munka, s ez reményt kelt bennünk, hogy az ottani munka magával viszi a Kisstadion egész építkezését, s nem is olyan nagyon soká a föld alatti garázs felett megépülő szabadtéri kézilabdapályán újra pattogni fog a labda.
