Ebből keletkezett a templom eredethagyománya, amely szerint egy jámbor gyermektelen és gazdag házaspár templomot akart építtetni – hívja fel a figyelmet Feiszt György történész. Egy augusztusi forró nyári éjszakán álmukban megjelent Mária, és tudtukra adta, hogy oda építsenek templomot, ahol másnap reggel hó esik. Álmában Libertinus pápa is úgy látta, hogy a hó a római Esquilinus-dombra hullott, ezért épült fel itt a Szűzanya római főtemploma. Felszentelésére 440. augusztus 5-én került sor. Innen ered, hogy Havas Boldogasszony ünnepét a nyár egyik legmelegebb napján ünneplik. Az ellentmondás feloldásának tűnik, hogy a középkori magyar kódexek az ünnepet Havi Bódoganya, illetve Havi Boldogassszony néven említették. Magyarországon minden egyházmegyében több Havas Boldogasszony titulusú templom is van. A leghíresebbek a 15. századi alapítású Szeged Alsóvárosi és a pécsi Havi-hegyi búcsújáró hely. Az elnevezés magyarországi meghonosítása Ce­sarini Julián bíboros, apostoli nunciusnak köszönhető, aki az 1440. évi szegedi béke megkötése után alapította a Szeged-alsóvárosi ferences kolostort, amelynek temploma az első magyarországi Havi Boldogasszony titulusú egyházi épület.