Liszenko tájékoztatása szerint egy nap alatt három ukrán katona vesztette életét, és 46-an sebesültek meg a harcokban. A nemzetvédelmi tanács értesülése alapján tizenegy orosz helikopter sértette meg az ukrán légteret. A szóvivő közölte, hogy a szakadárok által megszállva tartott két megyeközpont, Donyeck és Luhanszk visszafoglalásának stratégiáját nem hozzák előre nyilvánosságra, jelenleg a támadás előkészítése zajlik.
Közben a luhanszki tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy a város a humanitárius és ökológiai katasztrófa szélére sodródott: napok óta nincs áram és vezetékes víz a megyeközpont jelentős részében, szünetel a szemétszállítás, nem működnek sem a vezetékes, sem a mobiltelefonok, az internet sem érhető el. A csaknem félmilliós nagyváros lakóinak több mint fele – főként idősek és kisgyermekes családok – nem tudják elhagyni a települést, mert vagy nincs rá pénzük, vagy nincs hová menniük. Kénytelenek ezért az állandó fegyveres összetűzések közepette a városban maradni, ahol a boltokban már fogytán az élel­miszerkészletek. Súlyos gondot jelent a gyógyszerhiány és az, hogy már csak kevés patika működik a városban. A harcok miatt megsérült civil lakosokat ellátó négy kórház épülete részben beomlott, három rendelőin­tézetben is súlyos károk keletkeztek.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet tegnapi közleményé­ben arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok kórházakat tartanak megszállva, mentőautókat és gyógyszereket foglalnak le saját céljaikra, akadályozva a polgári lakosság egészségügyi ellátását. A HRW egyúttal az ukrán hadsereghez is felhívással fordult, hogy tartózkodjon a kórházak elleni tüzérségi támadásoktól. A jogvédő szervezet hangsúlyozza, hogy a fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi szabályok különleges védelmet írnak elő a kórházakra és más egészségügyi létesítményekre.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint az év eleje óta mintegy 730 ezren menekültek át Ukrajnából Oroszországba a harcok elől. További 117 ezren Ukrajnán belül költöztek más településre. Utóbbiak száma naponta 1200 fővel növekszik.
Közben a japán kormány további büntetőintézkedéseket léptetett életbe Moszkvával szemben. Tokió befagyasztotta negyven olyan ember japán bankokban található vagyonát, akik támogatták a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását, és szerepük volt Kelet-Ukrajna destabilizálásában. A büntetettek között van Viktor Janukovics volt ukrán államfő, Szergej Akszjonov, a Krím félsziget miniszterelnöke, Alekszandr Borodaj, az önhatalmúlag kikiáltott „donyecki népköztársaság” miniszterelnöke és Igor Sztrelkov, a „donyecki népköztársaság védelmi minisztere”. Japán szankció alá vonja a Csornomornaftohaz fekete-tengeri olaj- és gázipari konszernt, valamint korlátozza a krími termékek importját is. A távol-keleti ország eddig csak korlátozott intézkedéseket alkalmazott Oroszország ellen: vízumkorlátozást és egyes kétoldalú tárgyalások felfüggesztését.
Svájc további orosz és ukrán természetes és jogi személyeknek tiltotta meg, hogy üzleti kapcsolatba lépjenek svájci pénzügyi közvetítőkkel, és ezáltal az EU-ból Svájcba helyezzék át bankszámláikat. A listát 26 természetes és 18 jogi személlyel bővítették ki. Ezzel a szankciók alá vont személyek száma 87-re, a szervezeteké pedig húszra emelkedett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap este felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki válaszintézkedéseket a legújabb nyugati szankciókra. Putyin Voronyezsben, az ottani terület kormányzójával tartott találkozón kijelentette, hogy gondosan kidolgozott válaszintézkedésekre van szükség. Törekedni kell arra, hogy ezek az intézkedések ne okozzanak kárt az orosz termelőknek és fogyasztóknak – tette hozzá az államfő.
Az orosz RT hírportál arról számolt be, hogy Oroszország az uniós szankciókra válaszul az európai légitársaságok kitiltását fontolgatja a Szibérián át a Távol-Keletre vezető légi folyosókról. A Forbes szerint a Lufthansa egymilliárd eurót veszítene három hónap alatt, ha távol-keleti járatai nem használhatnák a szibériai útvonalakat.