A jelentés elsősorban azt rótta fel az eddig a miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdogannak, hogy a politikus hivatalos állami eseményeket is kampányolásra használt fel, és azokon egyes esetekben nyíltan támadta egyik kihívóját.
A szervezet megfigyelői szerint míg a nagy tévéadók jelentős terjedelemben számoltak be Erdogan kampányáról, addig ellenfelei csak korlátozott felületet kaptak a tévében. A megfigyelők kiemelték, hogy a média pártatlanságára vonatkozóan nem voltak érvényben egyértelmű szabályok. Emellett Erdogan a fizetett politikai hirdetések terén is előnyt élvezett.
Egy korábbi, nem az EBESZ által lefolytatott elemzésből egyébként az derült ki, hogy a kormányfő az állami médiában a választási kampány első napjaiban összesen 300 perc műsoridőt kapott, míg két kihívója, Ekmeleddin Ihsanoglu és Selahattin Demirtas három, illetve alig egy perc erejéig hallathatta hangját a közszolgálati tévécsatornákon.
Ettől függetlenül az EBESZ előzetes jelentése leszögezte, hogy alapvetően szabad volt a választás, és a gyülekezés és egyesülés szabadsága biztosítva volt a kampány során. Az EBESZ szerint mindent rendben találtak azon kevés szavazókörben, amelyet meglátogattak a megfigyelők.
Recep Tayyip Erdogan, aki 2003 óta vezeti a kormányt Törökországban, már az első fordulóban megnyerte az ország történelmének első közvetlen elnökválasztását, a voksok 51,79 százalékát szerezte meg.
Bírálói szerint Erdogan 11 év alatt gyakorlatilag abszolút hatalmat épített ki Törökországban, és a központosításra való törekvéseivel, a fékek és ellensúlyok lebontásával, illetve a konzervatív vallási értékek előtérbe helyezésével megosztotta az ország társadalmát. Erdogan korábban kijelentette, hogy győzelme esetén elnöki rendszert akar bevezetni Törökországban, azaz továbbra is saját kezében akarja tartani a végrehajtói hatalmat.