Balázsi Dénes, Bardoc község polgármestere szerint a jelentős összegű beruházás kivitelezése bizony néha áldozatokat követel a lakóktól, de az önkormányzat kész segítséget nyújtani, s a helyreállításban részt venni.
A Lázár utcában Bardocz Zsuzsa és férje, Tibor panaszkodik. Mint mondják, a meredek utcán lezúduló eső kimosta a félig kiásott levezetősáncból a szennyvizet, ami nemcsak az udvarukat öntötte el, de még a kútba is beszivárgott. „Amikor a vezetékeknek árkot ástak, a földet a levezetőárokba tették, ám a csövek betakarását követően az árkot csak harminc centi mélyre pucolták ki, így esőzés után a szomszédság mindenféle szennyvize az udvarunkon kötött ki. Meg lehet szagolni, milyen bűzt áraszt a kút vize!”– háborgott Bardocz Zsuzsa. Lázár András a munka elhúzódását teszi szóvá: a kivitelezést több napja látszólag beszüntette a kivitelező, de nem adták jelét, hogy nyomaikat eltüntetnék. „Itt vannak a felügyelet nélkül hagyott csövek, az utca végén pedig a betemetetlen, vízzel feltelt árok, mindenhol akkora a sár, hogy jóformán járni sem lehet, a munkások pedig sehol. Kérdem: miért kell száz dolognak nekifogni, ha nem tudják befejezni? Kezdjenek neki csak néhány utcának, de azokat mihamarabb fejezzék is be, hogy az emberek élni tudjanak.”
Sok bosszúságot jelentett a feltúrt utca a Malom utcában lakó Csíki Sándornak is. Mint mondja, előbb az utca közepét ásták ki, hogy a csöveket letegyék, majd a tulajdonában levő malomárok peremét tették tönkre az erőgépek kerekei, mindennek tetejére pedig a földdel feltöltött árkot nem tisztították ki, így az esővíz nem tudott a Kormos felé lefolyni, s udvarát, csűrjét öntötte el. Hogy mondandóját megerősítse, végigvezet az udvaron, s mutatja a víz állásának nyomait, az utcában dagadó sárban vezetve láttatja, hol tették tönkre a malomárkot, hol dolgoztatott még, hogy kicsit könnyebben folyjon le a felgyűlt víz, s mi lenne még a tennivaló.
Az utca végén az Instal-all munkásaival találkozunk. Az idős molnár egy magas férfira mutat, ő a munkavezető. Az illető bemutatkozik, de mindennemű felvilágosítástól elzárkózik: a panaszokat nem kívánja megválaszolni, közvetlen főnökének nevét és telefonszámát pedig nem hajlandó megadni. Csíki Sándor közben szidja, szemtelennek nevezi, amit a fiatalember rosszul tűr, s szinte verekedésig fajulnak a dolgok.
A malom udvarán sártól terhes cipőnket tisztogatjuk, amikor megérkezik Balázsi Dénes polgármester és az Install-allt képviselő Székely Alpár. A gumicsizmás községvezető és Csíki Sándor újra végigjárja az utcát, Balázsi megértően viszonyul a helyzethez. Mint mondja, látja, nem kevés gondot okozott a szennyvízcsövek lerakása, de a falu legjelentősebb beruházása nem egyik napról a másikra valósul meg, ezért némi megértést vár a lakóktól. A kivitelezők munkájával elégedett, s szerinte nem is lázadoztak volna a két utca lakói, ha a nagy mennyiségű eső hirtelen le nem zúdul, a sár pedig nem akadályozza kijárásukat. A kivitelezőket arra kéri, mihamarabb hordják el a sarat, döngöljék és kövezzék le az utcákat, mert a járhatatlan út megnehezíti az emberek életét, illetve ha a szükség úgy hozza, sem a mentőkocsi, sem a tűzoltók nem tudnak a bajban levőknek segédkezet nyújtani. Csíki Sándornak azt ígérte, az önkormányzat segít a tönkretett malomárok szegélyének rendbehozatalában.
Mint értesültünk, Balázsi Dénes szavai nem maradtak hatástalanok: a kivitelező cég alkalmazottjai a  hét végén járhatóvá tették a Malom utcát.