Ha jól emlékszem, egy 2013. szeptemberi tanácsülésen alakult ki vita legelőször a Sinkovits-sportpályán építendő víztározóval kapcsolatban. Akkor Lukács László MPP-s tanácstag lakossági panaszt tolmácsolt, miszerint a Sinkovits-sportpályán levő betonoszlopok lebontásakor a környéken levő házak struktúrája károsodott. Frakciótársa, Rákosi János Sinkovits Aurél hagyatékára emlékeztette a városvezetést: a néhai sportbarát a mindenkori sportoló ifjúságnak adományozta a telket, és nem víztározó létesítésére.
Bokor Tibor polgármester akkor kifejtette, nem lett volna anyagi lehetőség a lelátó befejezésére. Véleménye szerint a jelenlegi széksor is elegendő a nézők számára, lévén hogy a városnak nincs felső ligás focicsapata. „A víztartály a földbe kerül, a sportpálya összképét semmiképp nem rontja, a munkálatok befejezése után a területet elsimítják, gyepesítik, és közvilágítással is ellátják” – mondta Bokor Tibor az egyik napilapnak.
Az említett tanácsülés óta eltelt szinte egy esztendő. A víztározó felépült. A területet tényleg elsimították és közvilágítással is ellátták. Gyepesítés helyett viszont leaszfaltozták, betonozták a víztározó környékét. A víztartály a földbe került. De felhúztak rá két, viszonylag nagy betonépületet. És az egészet megmagasított szögesdróttal kerítették be. Azt mondta Bokor polgármester azon a bizonyos tanácsülésen, hogy a sportpálya összképét semmiképp nem fogja rontani a víztározó. Ehhez képest, látva a szögesdróttal megerősített kerítést, a stadion környékén igazi gettóhangulatot idéz elő. Látványnak sem utolsó. A szögesdrót és a focipálya közé eső részről csak a vizesárok hiányzik. Na és áram a kerítésből. Bárhonnan nézve ez a létesítmény sokat ront az összképen, a stadion összképén!
A Sinkovits-stadionnak sportlétesítményként kellett volna és kellene működnie. Ennek ellenére az egyik oldala a guantánamói börtönre emlékeztet. Másik oldala – ahogy Bokor polgármester fogalmazott – „elegendő a nézők számára, lévén hogy a városnak nincs felső ligás focicsapata”. Hát lehet, elegendő lenne, ha legalább a széksor napról napra ne fogyna. Senki nem vonja kétségbe azt, hogy szükséges a vízhálózat feljavítása Kézdivásárhelyen. Viszont azt már rengetegen megkérdőjelezik, hogy nem akadt volna más terület (pl. a be nem fejezett úszómedence – mert úgysem lesz vízilabdacsapata a városnak), ahová ezt a létesítményt – víztározót – felépítsék?
Valamikor Caracalon röhögött az egész ország. Profi építészek körbeépítették a darut tömbházakkal, elfelejtve leszerelni azt. Ugyancsak ott történt, hogy leégett a tűzoltók székháza, mert nem volt bevezetve a víz, vagy ellopták a rendőrség bejárati ajtaját. Rossz nyelvek azt beszélik, hogy a helyi temető a Feltámadás utcában van, a pékség az Éhség utcában, a város egyetlen iskoláját 2. számú iskolának nevezték el, és a római négyes a caracali állomás óráján négy vonalból áll.
A városban uralkodó állapotokat nézve lassan rajtunk röhög mindenki. Valamiben elkerüljük Caracalt.
DEMKÓ SÁNDOR
Hasonló kép
Mi, sepsiszentgyörgyiek sem vagyunk „szegényebbek”, nekünk is van elhanyagolt stadionunk, szétszaggatott sportbázisunk, melyen – az egykori edzőpálya helyén – ritkán használt gépkocsiparkoló, építőelem-hulladék néz szembe az arra járókkal. Tudjuk, tudjuk, nem a városé! A város csak a sportminisztérium engedélye nélkül számolta fel az edzőpályát, s épített alig-alig használt parkolót... A Municípiumi Sport Clubnak kellett volna eddig és ezután is viselnie gondját ennek a szebb napokat is megért, szebb jövőt is megérdemlő sportbázisnak, mely most inkább hasonlít a senki földjére, mint sportlétesítményre. Egyelőre nem éppen sportcsillagok – hogy finoman fogalmazzunk –, beszerzésére, ideiglenes vásárlására összpontosítanak az illetékesek, s nem a sportbázisra, mely szolgálja a saját tehetségeseink nevelését. Attól sem riadnak vissza, hogy olyanokat futtassanak, akiknek semmi közük nincs a városhoz, sőt, az sem kizárt, hogy azt sem tudják, hol fekszik, az ország mely részén Sepsiszentgyörgy... Az atlétikai pályának csak a futórészlege használt, a stadion lelátóinak csak az OSK által „felszékezett” része ember elé való (Isten ments, hogy mérkőzés közben vécére kelljen mennie a szurkolók egy részének, mert illemhely már régóta nincs a stadionban!), na meg a két sportterem, a Vadász utcai (ez nem az MSC tulajdona) és a Szabó Kati Sportcsarnok, az eléggé ritkán használt műfüves minifocipálya (a két sportterem között), előtte az újonnan felállított kosárpálya... Azt a keveset sem tudja igazán lefedni élsportolóival – atlétáival, labdajátékosaival... – a létesítményt adminisztráló MSC.
Kedves sportbarátok, tudják, mi a még elszomorítóbb tény? A másik három városunkban – Barót, Kovászna, Bodzaforduló – is hasonlóan lehangoló kép fogad. (áros)
