Várakozó Bikfalva

2014. augusztus 20., szerda, Riport

A Sepsiszék déli részén elterülő Bikfalva valós értékeinél fogva olyan településrangra rendeltetett, amely lehetővé teszi nemcsak az épített örökség, hanem a természeti és tájképi értékek, a népi hagyományok, szokások értékesítését a falusi turizmus révén, hogy az meghozza az ott élőknek is a munka után megérdemelt anyagiakat. Ezt szeretné, ezt várná nemcsak a községi önkormányzat, hanem a bikfalvi nép is. A várakozás azonban türelmet igényel.
 

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
  • Kerezsi János: Szilágyságiként szeretem Bikfalvát
    Kerezsi János: Szilágyságiként szeretem Bikfalvát
  • Zoltáni Gábor egyházgondnok és mezőgazdász
    Zoltáni Gábor egyházgondnok és mezőgazdász
  • Sánta Imre, a bikfalviak lelkipásztora
    Sánta Imre, a bikfalviak lelkipásztora

Ügyintézés hazai módra
A Köveshegy alatti Bikfalva épített értékeit őrző udvarházaival a világörökség része lehetne, s az uzoni önkormányzat már évekkel ezelőtt lépett ennek érdekében: hogyha minden feltétel összejön, elnyerhesse az UNESCO védelmét. Ráduly István, a község polgármestere arra törekszik, hogy megteremtse a település infrastruktúráját, mi több, a falukép megőrzésének is elkötelezettje. Mindennek nem egy ismérvét láthatjuk, és ha ez sikerülne, Bikfalva Há­romszék és a Székelyföld idegenforgalmi színterévé válhatna. Tavalyi bikfalvi sétánk alkalmával Várallyai Réka művészettörténész, épített örökségünk elkötelezett őrzője így nyilatkozott:
Bikfalvának megvannak azok az adottságai, amelyeknek birtokában terveket szőhet, hogy egyfajta magasabb rangot vívhasson ki magának más alsó-háromszéki falvak mellett. A világörökségi státusnak azonban komoly előzményei vannak. Előbb a hazai nemzeti örökség értékévé kell válnia az egész településnek ahhoz, hogy világörökségi címre áhítozzék. Bukarestben készül Bikfalva általános településrendezési terve. (...) A sepsiszentgyörgyi szakemberek 2010-ben elkészítettek egy helyi örökségvédelmi tervezetet, amelybe belefoglalták azokat az épületeket, amelyek helyi védelmet érdemelnek. De elkészült a környék természetvédelmi örökségének tervezete is. Nos, ha ezek a tanulmányok az általános települési terv szerves részei lesznek, vagyis ezzel egyetért a kivitelező bukaresti szakcég is, akkor az állami-nemzeti védelmet jelent majd, s mint nemzeti örökséget lehet jelölni a települést világörökségi státusra. Ehhez az kellene, hogy intenzívebben foglalkozzék minden tulajdonos a szebbnél szebb udvarházak felújításával, ami egyébként már megkezdődött. Ezt a folyamatot kellene jobban támogatnia a megyei tanácsnak. Elkészült eddig egyfajta felmérés, egy digitális adatbázisprogram, amelyben szerepel a jellegzetes kapuk, kapulábak felújítása, ami a falukép nagyon fontos kelléke. Ebben a törekvésben anyagilag is támogatni kellene az illető objektumok tulajdonosait. Fontos lenne a településkép védelme-ápolása, nem csak az udvarházak, hanem a népi lakóházak esetében is. Ha a központi szervek komplex védelmet javasolnának, az egész települést műemlékké lehetne nyilvánítani. A megyei tanácsnak egy mintaprojektre kellene pénzt biztosítania, falufelelősi, faluképvédelmi irodát kellene létrehoznia, melyeknek felügyelete alatt zajlana bármilyen jellegű beavatkozás, ami az épített örökséget illeti. Ezekhez kellene bejelenteni minden beavatkozást, és a háztulajdonos kérhetné az erre a célra megteremtett büdzséből a szükséges támogatást.”
Várhatsz babám, elvárhatsz! – mondogattuk magunkban most is, mert úgy néz ki, hogy a történelem fonókerekén lepergett esztendő sem hozott előrelépést e törekvésben. Még ez sem volna éppen olyan nagy baj, hiszen még nem épült ki a falu teljes infrastruktúrája sem, ha újabb falunéző augusztusi sétánkon, Bikfalva többi valós gondjával egyetemben nem szembesültünk volna panaszáradattal, nem éppen örvendetes újdonsággal: az épülő rétyi fafeldolgozó térségéből nagy teherbírású kamionok Bikfalva főutcáján termőföldet szállítanak Dobolló irányába.
– Rezegnek a főút melletti házak-kúriák falai – panaszolták az érintett lakosok.  Rázkódnak a magas rakott kapuk, megrepedtek a falak, a lazábban álló vakolatrészek. Kérte a falu népe, hogy nyissanak meg egy elterelő útszakaszt, mert ilyen is van a házak mögött, de a megyétől az a válasz érkezett a tanácshoz, hogy arra nincsen anyagi lehetőség.
Ráduly Istvánhoz, Uzon község polgármesteréhez fordultunk.
– Valóban szabadult fel Réty térségében termőföld, s azzal sikerült betakarni a falu déli kijáratánál lévő szeméttárolónkat – felelte –, ebből a földből területfeljavítás céljára igényelhetett bárki a faluban, ha szüksége volt, amiként én is tettem. A műút nem községi, hanem megyei rangú – magyarázta a polgármester –, s ezért kérést nyújtottunk be a minisztériumba az elterelő út kialakítására, amire jelen pillanatig nem kaptunk választ.
A helyzet ismeretében megkerestük a bodoki Trio Impex Kft. szállítóvállalat vezetőtulajdonosát, Nagy Mihályt, aki elmondta, hogy a rázkódást nem is annyira a nehéz rakomány, hanem többnyire az útszakasz gyenge minősége szokta okozni, s meg­nyugtatólag közölte, hogy ezen a szakaszon hamarosan megszüntetik a szállítást.
Ráduly István polgármester közölte, hogy az önkormányzat álláspontja szerint Bikfalva értékeinél fogva turisztikai faluvá válhatna, hasonló módon, mint a magyarországi Hollókő. Megrendeltek egy Lisznyóval közös hatástanulmányt a két település utcáinak korszerűsítésére, várják az erre irányuló uniós kiírásokat. Született olyan gondolat is, hogy Bikfalva minden utcáját macskakővel borítsák be. Elkészült a falut a szintén értékes vendégforgalmi kínálattal rendelkező Lisznyóval összekötő műút. Az erre szóló uniós pályázatból csak 2000 folyóméter útburkolatra futotta, de biztosítja a bikfalviakat, hogy a 2015-ben a visszajáró áfából kiegészítik az aszfalt nélkül maradt szakaszt is. Befejezés előtt áll a bikfalvi szennyvízelvezető rendszer. Az ülepítőállomás és a családi házak bekapcsolásáról tárgyaltak már a világbanki kirendeltséggel és a Környe­zetvédelmi Alap­pal is. A polgármester hisz abban, hogy a szennyvízhálózat kiépítését hamarosan követi az ivóvízhálózat is, ami jelenleg a megyeszékhelyi Aquacov Egye­sület programjának része. Ha látják, hogy nem kecsegtet reménységgel, más alternatívát választanak. A polgármester véleménye szerint, ha a föld alatt lesz majd a villanyhálózat, s kiteljesedik az infrastruktúra, a település  turisztikai faluvá válhat. Nem szabad elfelejteni, hogy a helybeli Bikkmakk Egyesület gyümölcsöző tevékenysége révén évről évre nő és tartalmasabbá válik a település kultúrtörténeti, kulturális és zeneművészeti, néprajzi jellegű idegenforgalmi kínálata.

Semmiben sincs uborkaszezon
Ezt állította Kerezsi János feleségével, Marikával. Ők a Bikkmakk Egyesület mindenesei. Ha tűz a nyár, akkor is bárkinek kinyitják helybeli állandó kiállításukat, s tulajdonképpen benyúlt a nyárba az emlékezetes XI. Bikfalvi Reneszánsz Zenei Napok rendezvény is. Örömmel mondta el, hogy hangosító berendezésre, videoprojektorra pá­lyáztak sikeresen a Leader-programnál.
– A bikfalvi régi zenei napokkal több legyet ütünk egy csapásra, mert a vendégegyüttesek mellett elhívjuk a szentgyörgyi művészeti líceum diákjait is, így szokják a közönség előtti fellépést. És nemcsak régi, hanem más kamarazenét is hozunk a faluba, ami Bikfalván már nem szokatlan. Pozitívumként említem, hogy van már állandó szentgyörgyi közönségünk is. Sokatmondó, nem? Az idei zenei napok családom számára különlegesen fontos volt, hazabeszélek, mert itt játszott a Linzben élő fiam, Szilárd, Tóth Mónika magyarországi és Danuta Zawada lengyelországi, régi zenére szakosodott előadókkal bécsi korabeli zeneműveket mutattak be.
– Mit terveznek az őszi idényre?
– Ha a Leader-programtól nyert felszerelések a helyükön lesznek, bensőséges hangulatú avatóünnepséggel nyitjuk meg az őszi művelődési évadot. Megrendeltük már a felszerelésekhez szükséges bútorzatot is. A téli estéken pedig majd levetítjük régebbi műsorainkat azoknak, akik nem tudtak minden előadáson megjelenni. Október elejére tervezzük Seres Bálint és japán felesége néprajzi gyűjteményének kiállítását. Ekkor már megkezdődik az iskola is, még szép a kertem, és ismét kihozom majd a művészetis diákokat.
A pályázati lehetőségek egyre szűkülnek – osztottuk-szoroztuk a lehetőségeket. De mekkora áldás, hogy ez a család Bikfalvára telepedett. „Folytatjuk a munkát – mondták –, mert szeretjük!”
Uborkaszezon, pihenő a mezőművelők munkájában sincsen. Zoltáni  Gábor gazdát, az egyházközség főgondnokát mindig csak a mezőn értük el. Tőle tudjuk, hogy egyre jelentősebb vadtámadásra lehet számítani. Bikfalvához közel az erdő, mely sajnos az idén gyenge makktermést ígér, s a vaddisznók tömeges megjelenése várható, a kukoricásokat, a pityókaföldeket őrizni kell. A vadászegyesülettel folytatott egyezkedések nem vezettek végleges és megnyugtató megoldásra: a földtulajdonosok azt óhajtanák, hogy az egyesület védőhálóval tartsa benn a vadakat az erdőben, a törvény pedig a tulajdonost kötelezné földterületének védelmére. Mindkét megoldásnak anyagi vonzata van.

Munkás nyár az egyház számára
Bikfalva lakói zömében református vallásúak. A háromszázharminc lélekből álló történelmi eklézsiára is munkás nyár vár – tudtuk meg a közéleti szerepléséről egyre jobban ismert tiszteletes Sánta Imre lelkipásztortól –, mert a hideg beálltáig szeretnék kivitelezni a helybeli templombelső felújítását. Ez csak folytatása az eddig elvégzett munkának, mert minden ingatlant (templom, parókia, gyülekezeti ház, kántori lak) új vagy felújított cserépfedél véd az esőtől. Menet közben akadálymentesen zajlik a gyülekezeti élet is. Látogatásunk idején készültek megszervezni a gyerekek számára az evangelizációs bibliahetet, hiszen a nyár alkalmas a vakációzó gyerekekkel való foglalkozásokra, amelyeken részt vesznek a nagyszülőknél nyaraló unokák is. Az egyhetes gazdag programban a lelkészfeleség, Bandi Zita szentgyörgyi vallástanár, a szemerjai ikések és a helybeli fiatalok is részt vállalnak.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2014-08-20: Pénz, piac, vállalkozás - :

Hírbörze

Koncentrált gazdaság
A mintegy 454 ezer hazai cég tavaly 250 milliárd eurós forgalmat bonyolított le, ennek az összegnek a felét 1200 vállalkozás üzleti forgalma adja. A hazai aktív cégek nettó profitja – a nyereség és a veszteség összege – eléri a négymilliárd eurót. A nagy játékosok dominanciáját az is jelzi, hogy mindössze 236 hazai gazdasági szereplő valósította meg a forgalom 35 százalékát. Az összforgalom egyébként 2011 óta, amikor mintegy 260 milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolítottak le a hazai cégek, folyamatosan csökken, tavalyhoz képest 25 milliárd lejjel (5,5 milliárd euró). Ennek ellenére az utóbbi három év legmagasabb nettó profitját (14,1 milliárd euró) és az utóbbi hat év legalacsonyabb veszteségét (10,5 milliárd euró) regisztrálták.
2014-08-20: Máról holnapra - Bogdán László:

A magyar állam megteremtője

Szent István, az államalapító nagy király ünnepén mintha visszafelé forognának az esztendők körhintái, ott vagyunk megint, gondolatban, abban az évben, amikor Szent István döntött, és Rómától fogadta el a koronát.