Áder János köztársasági elnök szerint az elmúlt ezer év nemzedékeinek sorsa azt taníthatta, hogy nekünk, magyaroknak az igazságunkat, az érdekeinket magunknak kell képviselnünk, és érdekeink gyakran csak mások érdekeivel együtt érvényesülhetnek.
Az államfő tegnap, az augusztus 20-ai ünnepélyes zászlófelvonást követően a budapesti Kossuth Lajos téren tartott állami rendezvényen azt mondta: „megtanulhattuk, hogy a minket megillető tiszteletet nekünk magunknak kell megkövetelnünk, miként azt is, hogy ezt a tiszteletet a másoknak megadott tisztelettel érdemelhetjük ki”. Áder szólt arról is, hogy értékeinket csak a nyugati polgárosodás révén gyarapíthatjuk, országunk függetlensége pedig nem adomány, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell küzdenie.
Áder János szerint hibáinkból okulni kell, és nem az ellenfelek számát, hanem a szövetségesekét érdemes gyarapítani. „Ez a legjobb módja, hogy megvédjük országunkat és megóvjuk hazánkat” – hangsúlyozta. Áder János felelevenítette az ország történelmi fordulóit, amelyekből – mint mondta – érdemes tanulni: száz éve tört ki az első világháború, amely után „hosszú időre szétszakították nemzetünket”, és hetven éve kezdődött a zsidó és cigány honfitársaink haláltáborokba deportálása. Hetvenéves tapasztalat, hogy az állam soha, semmilyen ideológia nevében sem fordulhat saját polgárai ellen” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a szovjet csapatok 1956-ban a magyarok szabadságharcát ugyan leverték, szabadságvágyát azonban nem tudták leverni. Huszonöt évvel ezelőtt vált visszafordíthatatlanná a békés polgári átalakulás folyamata, és a magyarok elindították a vasfüggönnyel szétszakított Európa újraegyesítését. „Ekkor tettük egyértelművé ismét, hogy hűek maradtunk a Szent István-i örökséghez” – mondta, hozzátéve: az államalapító királyunk nyugatra tekintett. Áder János az államiságunk ünnepét a nemzeti önbecsülés napjának nevezte, és azt mondta: államfőként augusztus 20-án a legfontosabb feladatának tartja, hogy tiszteletét fejezze ki minden honfitársának. Beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: „A haza minden előtt”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Egerben arról beszélt: Szent István nem tűrte, hogy Magyarország része legyen a német-római császárságnak, vagy a bizánci birodalom hűbérese legyen; korábban a magyar nemzet akarata az volt, hogy nem leszünk Moszkva gyarmata, és most nem leszünk más világhatalmi központoknak sem a befolyási övezete, gyarmata, alárendelt népe.
Lázár János a hódmezővásárhelyi önkormányzat ünnepségén azt mondta, Szent István napja, Magyarország születésnapja, a magyar állam megszületésének szimbolikus dátuma az építkezésről szól. E nap jelképe a keresztény világban elfoglalt évszázados helyünknek és szerepünknek, az európai közösséghez való történelmi jussunknak – fűzte hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz ügyvezető alelnöke Debrecenben kijelentette: amit Szent István véghezvitt, az példa nélküli az európai népek történelmében, és sikertörténet az, ahogyan egy keletről jött nép otthonra lelt, képes volt beilleszkedni Európában, és a kereszténység felvételével a mai napig áll egy sikeres ország.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Szolnoki Művésztelepen elmondott beszédében azt hangsúlyozta: nincs még egy nép a világon, amely számára a kenyér olyan fontos szerepet töltene be, mint nekünk, magyaroknak. Egyszerre jelenti az életet, a megélhetést és azt a „finom, illatozó étket, melyre mindennap szükségünk van” – fogalmazott.
Tóbiás József, az MSZP elnöke budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a jelenlegi állam nem demokratikus, hanem az önkény, az államkapitalizmus és a rendiség a sajátja. A szocialisták ezzel szemben olyan államot kívánnak, amelyre a joguralom, a szabadság és a szociális biztonság jellemző – tette hozzá. Botka László (MSZP), Szeged polgármestere a város ünnepségén arról beszélt, hogy a történelem kiemelkedő pillanatai a közös ünnepek, amelyek kifejezik az együvé tartozást, bizonyítékai annak, hogy egy ország, egy nép, egy város nem csupán emberek sokasága, hanem közös lélek, közös sors. Mint mondta, Szent István olyan államférfi volt, aki nem kevesebbet tett a hazáért, mint megmentette és megőrizte az utókornak.
Az igazság és a szeretet értékeiről, a megbocsátás és az újrakezdés kegyelméről beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek tegnap Budapesten, a Szent István-napi szentmise elején. „Ragaszkodnunk kell az igazság és a szeretet értékeihez, kérnünk kell a megbocsátás és az újrakezdés kegyelmét”, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami száz évvel ezelőtt történt – mondta a bíboros a Szent István-bazilika előtt, a zsúfolásig megtelt téren az első világháborúra utalva. Hozzátette: ha az önzés, a gyűlölet, a bosszú szelleme veszi át az uralmat az emberek fölött, akkor a gyilkos erőszak pusztító áradatként borítja el az egész földet. A szentbeszédet tartó Orosch János nagyszombati érsek azt emelte ki, a történelemben számos példa bizonyítja, hogy igenis élhető és megvalósítható Szent István király öröksége: hűség Istenhez, hűség az egyházhoz, hűség a hazához és a családhoz. A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, e mögött vonult Erdő Péter, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a püspöki konferencia tagjai. Ezután következtek a körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai.
Sokan keresték fel a Mesterségek Ünnepe programjait a budai Várban és a Magyar Ízek Utcáját a Bem rakparton. Az állami ünnepség este a hagyományos budapesti tűzijátékkal (fotó) zárult, amely pontosan fél óráig tartott.
