A két település magyar lakosságának többsége így vélekedik, de vannak ellenvélemények is, melyeket látogatásunk pillanatában úgy ítélt meg a többség, hogy megbonthatják az amúgy is veszélyesen apadó magyar etnikum érdekegységét. Ezektől függetlenül pereg-folyik az élet az ikertelepülésen, ahol azért mindinkább foglalkoztatja a helybelieket, miként fog alakulni a községi helyhatóság.

A nép bizonyít * Ha lassan is, de elindult a vonat * ISPA-hozadék

Nincs szüksége a papolci népnek arra, hogy bárki bizonygassa, miképpen és mennyit haladt az eltelt esztendők alatt ez a település, hiszen akik itt lakunk, mi tudjuk a legjobban, milyen változásokat éltünk át. Ha lassan is, de biztosan haladunk — jelentette ki Kelemen Gyula, aki falusfelével együtt képviseli Papolcot a zágoni községi tanácsban. — A közös önkormányzat révén sínen már az infrastruktúra kiépítése, a magán föld-, kaszáló- és erdőtulajdon is meghozza a maga hasznát. Felújítottuk a közös és egyházi tulajdon ingatlanjait, a magyar művelődési életet sem hagytuk kihalni, a történelmi múlt emlékeit éltetjük. Jó a közhangulat a faluban, nincsen etnikai ellentét az itt élő románság és köztünk. A hogyan tovább, persze, mindenkit érdekel. A nép látta-látja a legjobban, hogy mit tudtunk megvalósítani és mit nem a falu javára.

Kiss József, Zágon község polgármestere kerülte a kampányjellegű nyilatkozatokat Papolcra vonatkozó kérdéseinkre válaszolva, ám fontosnak tartotta elmondani: tisztában van azzal, melyek a falu gondjai, amelyekkel hiába küszködtek az elmúlt években, megoldásuk csak most ér révbe, és terveikről is szólt.

― Panaszolták Papolcon, hogy baj van, baj lesz ebben az évben is a legeltetéssel.

— Tudom, hogy fájt a papolciaknak, hogy nem sikerült visszajuttatnunk az Imreh Albert Erdő-közbirtokosság legelőterületét, miként azt is tudják, hogy a nemleges döntés nem az én egyéni becsvágyaimat tükrözte, hanem a földosztó bizottságé volt, amelynek kebelében több alkalommal megoszlottak a vélemények. Végre sínen vagyunk. Legyen ez a vigasz.

Papolcra székely kapun lép be a látogató, a főút két kilométernyi aszfaltburkolatát az idén meghosszabbítjuk a Három gesztenye nevű falurészig. Erőgépeink vannak, folytatjuk az utcahálózat feljavítását, annyi kavicsot hordunk, amennyi csak kell. Felújítjuk azt a kerülő utcát is, mely a Papolci patak túlsó oldalán halad, és a főútba torkollik. Megfelelő a helybeli iskola központi épületének állapota, jók a tanulási körülmények, fatüzelésű központi fűtést szereltünk. Felújítás előtt áll az iskola másik, felső épülete, ahol a román nyelvű elemi működik. Bővíteni kell, mert nőtt a gyereklétszám. Örvendek, hogy elmondhatom, Papolc részt vesz abban az ISPA-programban, melynek keretében lehetőség nyílik az elkövetkező években az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésére. Közös erőfeszítés eredményeként használható állapotban a volt községháza, az önkormányzat fogadóirodája, közösségi szoba kapott ott helyet, most alakítják az állatorvosi rendelőt. Szintén közös erőfeszítésként született újra az erdő-közbirtokosság székháza s az orvosi rendelő épülete, melyet a közbirtokosság adott bérbe. Tájékozatlan ember mondhatja csak, hogy Papolc mostohagyermeke a zágoni önkormányzatnak.

Elzárva a Mezőföldtől * Internet a faluházán * Út az erdőrengetegbe * Vörös Partizán

— Szóljon a jelen esztendő terveiről, elképzeléseiről.

— Nemcsak az én elképzelésemet, hanem román képviselőtársamét, no meg a papolciakét mondom el. Távlati elképzelés, hogy a műutat a falu kijáratánál lévő erdészházig felvigyük. Akkor valóban uniós település képét mutatná Papolc. Fel kell vetni távlatilag azt az elképzelést is, hogy a megye építtesse ki a Papolcról Kommandóra vezető utat. Könnyebb terepen halad, mint a Kovásznáról felvezető. Ez fellendítené a település idegenforgalmi jelentőségét. A falusi turizmus felé is nyitni kellene. Annyi bizonyos, hogy élénkebb volt itt az élet, amikor kisvasút kötötte össze Papolcot Kommandóval. Van itt is érdeklődésre számot tartó turisztikai érdekesség, mely vonzhatná az idegenforgalmat. Ehhez kell az út és a panzióhálózat. A zágoni önkormányzat parkosítást, zöldövezet kialakítását tervezi a faluban, ez jó irányban változtatna a település arculatán. Tetemes mezőrészt szakít ketté a Papolci patakon átívelő, lerobbant híd a falu és a barátosi határ között. Ezt még a választások előtt újra akarjuk építeni, mert létszükséglete a gazdaembernek. A polgármesteri hivatal pályázatot nyert, és tervezetet készíttetett kultúrotthonunk teljes rehabilitációjára. A tetőzet javításával kezdjük majd, belső-külső felújítás, a nyílászárók cseréje, központi fűtés, konyharészleg, modern illemhelyek, terasz, ahol bármilyen jellegű összejövetelt, rendezvényt meg lehet majd tartani — ezek a közelebbi terveink.

— Mi a helyzet a Vörös Partizánnal? Meddig még ez a régi név?

— Nálunk élénk a sportélet. Labdarúgócsapatunk második a megyei bajnokságban. Ne csodálkozzon senki, hogy sportegyesületünk megtartotta régi nevét, megváltoztatása pénzbe kerül, s inkább egyébre összpontosítottunk. Be szeretnénk vezetni a felújított öltözőnkbe az ivóvizet és a villanyt. Zuhanyozót akarunk felszerelni. A vizet a volt téesz hálózatából, a villanyt valamelyik fűrésztelepről fogjuk bevezetni. A sáncot kiássuk a tanács erőgépeivel, s ők segítenek, hogy megvásároljuk a szükséges felszerelést is.

A jót és a szépet nehezebben látja meg a lakosság, mint a rosszat, a hiányosságokat — vélekedett a képviselő, pedig Papolcon központi pénzalapokból tetemes összeget fektettek be a helybeli iskolába, felújították a tornatermet, korszerű illemhely és kézmosó épült, felújított informatikai és kémiai laboratórium is működik. Idén a tetőjavítás következik. A volt faluháza egyik szobájában már az internet is hozzáférhető. Az informatikai szoba működik, nem az elvárások szintjén, de a fiatalok, a tanulók igencsak érdeklődnek iránta.

Szent István, a védőszent * Papolc faragómestere * Vezető nélkül a művelődési élet * Lelkészre váró gyülekezet

Új kápolnát épített magának a falu katolikus hitközössége, amely eddig is a zágoni anyaegyház filiája volt. Erről sajtóhírből értesülhetett már az olvasó.

— Névtelen katolikusként akarom elmondani, hogy az, amiként a mi kápolnánk megépült, szinte páratlan. Páratlan, amiként a helyet a zágoni polgármester biztosítani tudta, amiként az anyaegyház az ügy mellé állott. Nagyon fontos, mert néhai pap bácsink sokat házagolt, ha misézni jött. Segített a kápolna építésében néhány vállalkozó, a katolikus hívek, de a papolci reformátusok is. S hogy éppen Szent István lett a védőszentje, az sem véletlen, tiszteletadás is ez a végzetes hirtelenséggel elhalt plébánosunk emlékének. Ft. Tamás József püspökhelyettes felolvasta az érsek úr levelét, melyben benne áll: kié, kiké az érdem abban, hogy vadonatúj kápolnában dicsérheti Papolc katolikus népe az Urat! Új plébánosunk, t. Balázs Imre Zágonból jár hozzánk.

A kápolna szomszédságában bekopogtunk Papolc faragómesteréhez, Balogh Gyulához. Egyike megyénk csontfaragóinak, vadászjelvényeket, kitűzőket készít, de a szarvasagancs mellett a famunkának is nagy barátja. Az ő műhelye, munkái általános érdeklődésre tarthatnak számot, az idegenforgalom idevonzásának egyik állomása lehetne itt.

Nagy Mária volt éveken át a művelődési élet irányítója a faluban, de mert most más beosztásban dolgozik a zágoni tanácsnál, a helybeliek arra kérik a polgármestert, jelöljön ki mást — legalább félállásban — e munkára. A falunak élénk kulturális élete volt, kórussal, táncegyüttessel rendelkezik. Évek óta testvértelepülési kapcsolatot tartanak fenn a magyarországi Borjáddal, mely a két település családjai között állandósult kapcsolatokból nőtt ki. Egy idő óta a református egyház keblében lelt otthonra a művelődés. Itt rendeztek kiállítást Imreh Albert (1920—1994) helybeli fotóművész, szakíró képeiből, melyeket ugyancsak itt szándékoznának megőrizni. A kijavított és megszépült neogótikus református templomban őrzik Papolc jeles szülöttei, a történetíró Barabás Samu (1855—1940), a negyvennyolcas honvéd huszárezredes Kiss Sándor (1809—1849) emlékét.

Az egyházi életről, tervekről Bede Lászlót, a közel félezer lélekszámú református egyház gondnokát kérdeztük.

— Nyolcszázmillió régi lejbe került a templom külső javítása. Adósságainkat kifizettük. Anyagi gondjaink megoldásába a zágoni tanács is besegített. Erre az esztendőre tervezte a presbitérium a parókia és az imaterem külső rendbetételét. Már ez is elég volna, de szeretnénk egy ravatalozóházat építeni. Induláshoz lenne pénzünk, fát is bélyegeztettünk az egyház erdejéből, területe is van az egyháznak, ahová azt felépíttessük. Jelenleg t. ifj. Bende Tamás csomakőrösi lelkész szolgál be hozzánk, de pályázatot hirdettünk: lelkészt akar a gyülekezet.

*

A falu fölött eléggé magasak a hegyek. Itt húzódik a Keleti-Kárpátok fő vonulata. Legmagasabb pontja a Papolci-köz. A völgyig lenyúló fenyőket hófehér zúzmara borította. De az egyik lakóház előtt, ahol megütközött a napsugár, szirmait bontotta a kikeleti hóvirág.