Kezdjük Háromszék két legnagyobb víztükrével, a Rétyi-, illetve Besenyői-tóval. Mindkettőt emlegetik Székelyföld Bala­tonjaként – mindenki maga dönti el, melyiket részesíti a nagy elismerésben. Pár­huzamként előrebocsáthatjuk: egyik tóban sem fürödhetünk a közegészségügyi hatóság jóváhagyásával. Ennek ellenére, mondják, a két nagy tavunk vize nem fertőzött, szennyezett, fürdésre alkalmas – mindenki saját felelősségére lubickolhat.
A Rétyi-tavon a Tavirózsa Szálloda előtti partszakasz mentén van a fürdőzóna. A part tiszta, rendezett, strandolásra kiváló. A tófenék homokos, nincs hirtelen mélyülése. De azért a gyerekeket nem lehet felügyelet nélkül a vízben hagyni, soha ne feledjük, az ördög nem alszik, egy kanálnyi víz is lehet végzetes! A szállodában nemcsak enni-inni lehet, szállást is biztosítanak, nem is borsos áron. A szálloda melletti – tóparti – fenyvesben lehet sátorozni, lakókocsival táborozni. A tó mellett elhaladó út két oldalán az Aranyhal vendéglő és a Pálma vendégfogadó várja a turistákat. Az Aranyhalban érdemes halászlevet kérni. Aki megkóstolja, megbizonyosodik, hogy nemcsak Szegeden ismerik a halleves főzésének titkát. A Pálmában étkezés mellett szállás is igényelhető, a hatalmas fenyők alatt csendben pihenhet a nyugalomra vágyó.

Megegyeztek a horgászok és fürdőzők
A Besenyői-tó – az egykor öntözés céljából épített víztározó – több mint 90 hektáros felületével minden környező víztükröt maga mögé utasít. De nem erről híres a tó. Évente komoly konfliktusok voltak a fürdőzők és a horgászok között, mindenki sajátjának tekintette a tekintélyes mélységű vizet. Idén rendeződni látszik e helyzet. A tó jogos használója – a Vad Természet Sporthorgász és Vadászegyesület – engedményt tett. Két partszakaszt is kijelölt a fürdőzők, strandolók számára. A tervek szerint a víztükrön bójákkal fogják kijelölni a pancsolásra alkalmas helyet. A tóparton a Da­ragus vendéglő, a Levente-bár várja a vendégeket, hétvégeken egy sepsiszentgyörgyi cég is kínálja portékáját. Sátorozásra, lakókocsis táborozásra is van lehetőség. A strandolóknak fenntartott két partszakaszon – egyik a polgármesteri hivatal villájának helyet adó telek gát felőli oldalán, másik a Daragus vendéglő kertjének egy részén – bért kell fizetni Az első szakaszon 8–20 óráig tíz lejt kérnek egy személyautó parkolásáért, ugyanennyit a lakókocsiért és öt lejt a sátorhelyért. A Daragus-telken egységes az ár, mindhárom esetben tíz lejt kell lepengetni.

Kerékpárral Alsó-Háromszéken
A Rétyi-tó szomszédságában kezdődik Székelyföld Szaharája. E megtisztelő névvel illette Orbán Balázs a Rétyi Nyírt. Állat- és növényvilága rengeteg érdekességgel szolgálhat a vándor számára. Nem utolsó érdeme: a terep a legkényelmesebb turista számára is elfogadható. A Rétyi Nyír az utolsó jégkorszak növénymaradványfajainak is hazát nyújt – igaz, a mezőgazdasági tevékenységek, a fakivágás, idegen fafajok betelepítése tizedeli ezeket az egyedi növényeket. A híres tófenekek, melyekben egykoron tavirózsaerdők virítottak, ma már csak szinte az emlékezetben élnek. Habár az idei csapadékdús év javított valamit a helyzeten, nőtt a nedves területek felülete.
A Rétyi Nyíren vezet át a Sepsi Zöld Út, kerékpárosok, túrázók, lovaglók kiváló útvonala. A Zöld Út 18 településen vezeti végig a kalandort. A táblákkal jelzett út összhossza eléri a 100 kilométert. Az érintett települések: Sepsi­szentgyörgy, Árkos, Sepsikőröspatak, Kál­nok, Zalán, Oltszem, Sepsibodok, Étfal­vazoltán, Gidófalva, Fotosmartonos, An­gyalos, Maksa (Eresztevény), Réty, Sepsi­magyarós, Lisznyó, Bikfalva, Uzon, Illye­falva. Térképek, irányjelző táblák segítik az eligazodást, a Rétyi Nyír bejáratánál az övezet gombafajait bemutató táblát is elhelyeztek. Ami hiányzik: tájékozódó táblák kellenének a Nyír belső területén is, hiszen sok kisebb-nagyobb út keresztezi egymást, nem elég, ha a látogató szerencsésen kijuthat a Sepsimagyarósi kijárathoz.
Aki elért Sepsimagyarósra, az egy újabb biciklis körutat kezdhet. Sepsimagyarós érintési pontja az Uzon–Bikfalva–Lisznyó–Lisznyópatak–Sepsimagyarós–Szentivánla­borfalva–Uzon szakasznak. A túraszakasz egy kis része – a sepsimagyarósi bekötőút és a Feketeügy uzoni hídja közötti részen – nem aszfaltozott, a biciklis a negyven kilométeres szakasz többi részén aszfalton pedálozhat. Az sem elhanyagolható, hogy ezeken az utakon nincs számottevő gépkocsiforgalom, így akár a gyerekek is biztonságban gurulhatnak a szép látnivalókat nyújtó vidéken.

Gyalogosan Uzon környékén
Uzonban a gyalogos túrázókra is gondoltak. 25 kilométernyi, 30–40 órás gyaloglást lehetővé tevő túraösvényt láttak el jelzésekkel, az útvonal több szakaszban, különböző nehézségi fokokban teljesíthető. A túraösvények ötlete a magyarországi Gemenci-erdőből származik. Ott nemcsak turistajelzéseket látni, fák, növények nevét is feltüntették az eligazító táblákon – hasonlókat terveznek Uzonban is. A háromnyelvű tájékoztató táblákra az élővilággal kapcsolatos tudnivalókat írnak, egyfajta tanösvény-szerepet kapnak a kijelölt utak és a nevezetes helyek. Például a Csiga vagy Barabás vára eléréséhez is útmutatót kap majd a vándor. A túraidőket szintén feltüntetik, mi több, ezeket az információkat tartalmazó túratérképet is készítenek. A jelek színe az útvonal nehézségi fokát is jelöli, a sárga könnyű, a piros nehéz túrát mutat. Például a sárga háromszöget követve Bik­falváról fel lehet jutni a 900 méter tengerszint feletti magasságon lévő Pólyás-tetőre, onnan a Bodzafordulói-hegység északi nyúlványának gerincén, a sárga vonal mentén lehet a Barabás várához eljutni, onnan újból a sárga háromszög vezet Lisznyópatakra. Az ösvények a Natura 2000 védett területeken át haladnak Szentiván­laborfalváról Bikfalva, a Zákány fölötti rész irányába.

Horgászok birodalma
Fennebb az alsó-háromszéki tavakról írtunk, de nem szóltunk az ottani horgászlehetőségekről. Pedig ez fontos „műfaj”, sok esetben szívesen kötik össze a pecázást más kikapcsolódási lehetőségekkel. Mi több, most van a pontyhalászat dandárja, hamarosan a ragadozók, a csuka, süllő próbál felkészülni a télre. S ilyenkor válogatás nélkül eszik, a horgászok legnagyobb örömére.
A Rétyi-tavon megkülönböztetett figyelemnek örvendenek a Kovászna Megyei Sporthorgász- és Vadászegyesület tagjai. Ők kedvezményes áron horgászhatnak a tókomplexum három taván. A 24 órás jegy 40 lejbe kerül, ennek fejében öt kiló halat vihetnek haza. Reggel hattól déli egy óráig 30 lej a tarifa, ettől fogva este hétig 20 lejt kell fizetni a horgászásért, két és fél kiló hal vihető haza. A megyei engedélyt felmutatni nem tudók számára a 24 órás jegy 60 lejt kóstál, hattól egy óráig 40 lej, ettől kezdve este hétig 30 lej a tarifa. És csak két és fél kiló halat vihetnek haza. Aki intenzíven szeretne horgászni, ezer lejért válthat éves bérletet, de ennek feltétele a síkvízi horgászengedély. A Rétyi-tavakon három bottal, bármilyen csalival lehet horogra kapni halakat. Csónakkal nem szabad etetni, sem horgot kivinni. Azt jó tudni, hogy rendszeresen telepítenek, sőt, a tóban meglett ponty­ivadékok is gyakran horogra kerülnek.
Besenyőn „más a gyerek fekvése”. Engedélytől függetlenül a 24 órás jegy 50 lejbe kerül. Aki napkeltétől napnyugtáig akar horgászni, 30 lejt kell fizetnie. Az évi bérlet 800 lej. Elviekben három kiló halat lehet hazavinni naponta, viszont a gyakorlat azt mutatja, hogy a halőrök elnézőek. Tudják, hogy a kifogott és a parti sekély, meleg vízben, szákban tartott halat hiába engedik vissza, az valószínűleg, elpusztul. Az viszont kiemelendő, hogy nem ritkán fognak ki tíz-, tizenöt kilós pontyokat, négy-öt kilós süllőket, csukákat. A keszegállomány pedig igen gazdag, a tóban való szaporodása nyilvánvaló, így két-három kilós „lapátok” is horogra kerülnek. A Besenyői-tavon csónakból is lehet horgászni, illetve etetni. A Besenyői-tóhoz tartozik a szörcsei holtárok is. Ott nemrég tisztítási munkálatokat végeztek, le is halászták. Az eredmény meglepő volt, húsz kilót meghaladó példányok is hálóba kerültek, ezek nagy részét a Besenyői-tóba helyezték át. Tavasztól a horgászok előtt is megnyílik a szörcsei holtárok, ugyanolyan feltételekkel lehet majd horgászni, mint a Besenyői-tavon.