A tél vége felé most már elmondhatjuk, hogy ezúttal a hidegben hibát nemigen lehetett találni: a hetekig tartó fagyban majdnem megszakítás nélkül kitartott az a vékony hóréteg, amelytől mégis másképp éreztük magunkat karácsonykor, szilveszterkor és a farsang idején is, mint az elmúlt évek langymeleg porát-sarát taposva.
Szánkózni is lehetett, és természetes vizeken korcsolyázni — csak a sízéshez volt kevés az égi áldás megyénkben, noha több új pálya is létesült, és idővel még többen szeretnének a téli sportokra megélhetést építeni. Helyes meggondolásból, mert a sílécre állók tábora évente tíz-húsz százalékkal gyarapszik. És mit tesznek értük? Háát... havazás után beindítják a létező, többnyire másodkézből származó felvonókat, üzemeltetik egy-két napig, amíg a pálya élvezhetetlenné válik. Azután szünet a következő havazásig. Az eredmény: kis forgalom, kihasználatlan munkaerő és géppark, kevés bevétel, semmi fejlesztés, tiszta ráfizetés. Az ügyfél is elégedetlen, mert a hó alól minduntalan előbukkanó kövek tönkreteszik a (használtan is drága) felszerelést. És másik lejtő után néz... Ám egyetlen olyan helyet talál a szűkebb és tágabb környéken, ahol gondosan karbantartott, naponta hóágyúzott és simára taposott sípálya van, amelyik ráadásul reggeltől estig, lámpafénynél is üzemel. Kicsike, de többet kínál a gondozatlan nagyoknál: a napi egy-két órás gondtalan mozgás lehetőségét. Nincs orvul megbújó kő, jég, faág, ezért mindig van vendég: ki munka előtt, ki ebédszünetben, ki napi teendői végeztével, este hétkor szalad a fejét kiszellőztetni. Miután teljes egészében magánvállalkozásról van szó, nyilván, nem is veszteséges, noha az árak a környékhez igazodnak. Azaz mégis lehet minőségi szolgáltatást nyújtani. A baj csak az, hogy mindez nem Háromszéken történik, hanem Hargita megyében, Homoródfürdőn. Holott hasonló adottságú terep itt is van. Arra azonban nem emlékszik senki, hogy Sugásfürdőn kigyúltak volna az európai támogatásból sok éve felszerelt lámpák, a hótaposó gép pedig alkatrészhiány vagy nemtörődömség miatt inkább feltúrja, mint elsimítja a pályát. Ha egyáltalán rámegy. Hóágyúról szó sincs, pedig víz lenne hozzá. Fejlesztésnek nálunk egy újabb domboldal letarolását nevezik: ott lesz a következő sípálya. De hol sízünk?
