Rekordidő alatt cáfolták az RMDSZ illetékesei tegnap, hogy az általuk már jó ideje meghirdetett, de nyilvánosságra még nem hozott székelyföldi autonómiatervezetből származnának azok a részletek, amelyek az egyik hírportálon láttak napvilágot. A portál által közölt állítólagos paragrafusok több ponton is eltérnek azoktól, amelyek korábban megjelentek a sajtóban.
Az RMDSZ szűkszavú közleményben jelezte, hogy a tervezet végleges változatát a közvitát megelőzően a szövetség honlapján teszi majd közzé románul és magyarul, a Hotnews.ro hírportál által közölt szövegváltozatot nem kívánták kommentálni. Az állásfoglalás egyébként egybecseng Máté András képviselőházi frakcióvezető nyilatkozatával, mely szerint a tervezetről belső vita folyik, és csak azt követően terjesztik a parlament elé, hogy „az RMDSZ minden szenátora és képviselője megfogalmazza formai és érdemi módosító javaslatait”.
A Hotnews.ro által közölt tervezet egyébként több ponton különbözik attól a munkaanyagtól, amelyet a Krónika szerzett meg és elemzett májusban. Az egyik jelentős eltérés, hogy a mostani változat szerint nem Hargita, Kovászna és Maros megye társulása kapna különleges státust, hanem „ezen megyék egyes közigazgatási egységeiből álló” Székelyföld autonómiáját és jogi státusát ismerné el a törvény. Az így létrejövő entitást közigazgatási szempontból egy 77 tagból álló, közvetlenül választott regionális tanács és egy Csíkszeredában székelő végrehajtó testület vezetné. Ez utóbbi tagjait Székelyföld elnöke nevezné ki a régió hivatalos közlönyében publikált rendeletben. Emellett, noha a tervezet néhány paragrafusáról beszél, a hír szerzője viszonylag sok információt közvetít a régiós szintre kerülő kompetenciákat, az állami közvagyon és az adóbevételek elosztását illetően. Utóbbi kapcsán újabb szembetűnő változások figyelhetők meg a májusi változathoz képest, amint az sem passzol, hogy Csíkszereda jelenik meg mint a végrehajtó testület székhelye. Érdekes ugyanakkor, hogy a Székelyföldet mint önálló, jogi személyiséggel rendelkező régiót említik, amely az egységes és oszthatatlan román állam keretein belül jön létre.
Az írás ugyanakkor hosszasan taglalja, hogy az így létrejövő autonóm térségben a román nyelv mellett a magyar is hivatalos lenne – mármint a tervezet értelmében –, illetve aprólékosan kitérnek arra, hogy ez mit jelentene a hivatalos okiratok, ügyintézés és egyáltalán a régió működése szempontjából. Eszerint a katonai intézmények kivételével a Székelyföldön a magyar hivatalos nyelv státust kapna, ami annyit jelent, hogy a közigazgatástól az igazságszolgáltatásig mindenütt használhatnák a térség lakói, illetve a kétnyelvűség elve kötelező lenne majd mindenhol, ideértve a helységneveket is. Sőt, a régió lakosainak lehetősége lenne arra, hogy akár az alkotmánybírósághoz vagy más bukaresti hatósághoz is magyar nyelvű beadványokkal forduljanak, és szintén magyarul kapjanak választ.
A portál birtokába jutott tervezet a közintézményekben alkalmazandó etnikai arányok kapcsán is rendelkezik – állítja a szerző, aki arra is kitér, a Székelyföld létrejötte egyúttal azt is feltételezné, hogy minden, jelenleg a román állam vagyonát képező ingatlan – néhány pontosan megjelölt kivétellel – a régió tulajdonába kerüljön. A Hotnews szerint a tervezet előírja azt is, hogy a Székelyföld autonóm státuszát csak alkotmánymódosító jogszabállyal lehetne eltörölni, és csakis a régióban megszervezett népszavazást követően, ha a térség szavazati joggal rendelkező polgárainak legkevesebb fele beleegyezik ebbe.
A megjelenést követően több bukaresti újságíró úgy vélekedett, a tervezet „hisztérikus vitát” vált majd ki a román politikai körökben, és a szociáldemokraták igyekeznek majd minél élesebben elhatárolódni az RMDSZ-től.
