A Hotnews bukaresti hírportál múlt pénteken közölt szemelvényeket az RMDSZ által kidolgozott autonómiastatútumból, és tegnap este a dokumentum román és magyar nyelvű változatát is közzétette. Korábban a megjelent szemelvények alapján többen arra gyanakodtak, hogy nem a valódi dokumentumot szemlézték, az RMDSZ azonban nem zárkózott el, vezetői csupán annyit nyilatkoztak, hogy hamarosan – e hét folyamán – saját honlapjukon teszik közzé a székelyföldi autonómia törvénytervezetét. A román honlapon most nyilvánosságra hozott szövegről azonban kiderült, valóban ez az, amelyet az RMDSZ és MPP munkacsoportja kidolgozott, és ez került belső közvitára az RMDSZ-ben.
A 98 cikkelyből álló dokumentum címe A romániai Székelyföld autonómiastatútuma és preambuluma utal a gyulafehérvári nyilatkozatra, különböző nemzetközi dokumentumokra hivatkozik. A tervezet szerint: „Az egységes és oszthatatlan Román Államon belül, Kovászna, Hargita és Maros megyei közigazgatási egységekből, a helyi autonómia Alkotmányban lefektetett elve és jelen Statútum alapján létrejön a jogi személyiséggel rendelkező, Székelyföld Autonóm Régió”. Tehát az elképzelés szerint megmaradna a három megye, a régió ezek fölötti közigazgatási egységként jönne létre. Pontosan rögzítik a régió és a megyék hatásköreit, illetve ezek testületeit.
A 77 megválasztott tagból álló regionális tanács Székelyudvarhelyen ülésezne évente kétszer. A testület választaná meg elnökét és három alelnökét, akik közül legalább egynek más közösségből kell származnia, mint az elnöknek.
A regionális végrehajtó testület székhelye Csíkszeredában lenne, Sepsiszentgyörgyön a pénzügyi központot alakítanák ki, az itteni adóhivatal gyűjtené be a székelyföldi adókat és illetékeket. A tervezet azt is szabályozza, hogy a régió, illetve megye területén keletkezett adók milyen százalékban gazdagítanák a regionális, illetve megyei költségvetéseket, mennyi jutna belőlük a bukaresti államkasszába.
Az RMDSZ-es elképzelés szerint a román kormány minden megyébe prefektust nevezne ki, a Hargita megyei kormánybiztos lenne Székelyföld prefektusa, azonban az állami hatáskörök jelentős részének régiós és megyei szintre történő átruházásával az eddiginél jóval kisebb lenne hatáskörük.
A tervezet külön fejezetben foglalkozik a köztisztviselői karrierrel, a székelyföldi megyékben beosztások létesülnek az állami és megyei közigazgatás közhivatalnoki feladatköreinek betöltésére, az itt élő két nemzeti közösség tagjai a legutóbbi népszámlálási adatoknak megfelelő arányban tölthetik be ezeket.
Az igazságszolgáltatás központja Marosvásárhelyen lenne, táblabírósággal, a Kovászna, Hargita és Maros megyei törvényszékek, a Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Erdőszentgyörgyön működő bíróságok alkalmazásában álló bírák kétharmada a magyar közösség, egyharmada a román közösség tagja kell hogy legyen.
A statútumban rögzítik, hogy a régióban a román nyelv mellett a magyar is hivatalos nyelvnek számít, és azt is, minden polgárnak jogában áll az általa használt nyelvet megválasztani.
A több mint húszoldalas, tizenkét fejezetből álló dokumentum számos részletet szabályoz még, a fentebbiek csak szemelvények.
Alább a szerkesztőségünkbe is eljuttatott teljes dokumentum tanulmányozható
