A Vargyas-patakba ömlő Vas- és Vendőcz-patak mentén hosszú időn át szénbányák működtek. A tartalék egy része a nehéz bányászati feltételek miatt a mélyben maradt. A régi és a jelenlegi külfejtés meddőhányója a vidék legkiválóbb kövületlelőhelye.
Felsőrákoson még most is készítik az eredeti szedetteseket és szőtteseket az asszonyok. Helyenként a régi, szép, festett népi székely bútor darabjaiban is gyönyörködhetünk. Ez a Kormos menti helység az író Kormos Gyula (született Székely) szülőfaluja. Temetőjében jó néhány alsórákosi típusú faragott fejfát láthatunk. A falu környékéről bronzkori buzogány került a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. A Szén-patak feletti dombon hajdanában vár állt, így tudják a helybeliek, neve: Bakkvár. Közelében találták meg a Borsoni-őselefánt hatalmas agyar- és fogmaradványait.
Valamikor több borvízkút működött a környéken. Ezekből alig néhány van még meg. Ilyen a Faluborvize (1) és a Malomfelőli borvíz (2). Időközben eltűnt a Faluvégi szondaborvíz és az egykor híres Mária-forrás. A falutól délre torkollik az országútba a már említett Zarándok útja. Vele szemben volt hajdanában a Gyepűfogadó. A Véczeren (3) római őrtorony állt. Alatta – a barót–köpeci keresztút környéke – történelmi hely. Itt zajlott le 1848. december 8-án a szomorú emlékű köpeci csata. Emlékét ma hősi emlékmű, Tornay András munkája őrzi (4), a Köpec felé vezető út mellett pedig faragott fejfa jelöli a csatatéren elesettek tömegsírját (5). A Barót vizén túl van a Csemerétje nevű hely (6). Az 1661-es emlékezetes csemeréti csatavesztés helyszíne, ahol Barcsai Gáspár véres bosszút állt a meghódolni nem akaró háromszékieken. Köpechez tartozik Köpecbánya egykori bányászati telep, most ipartörténeti hely. A Barót felé vezető Bánya-hegyen áll a szénbányászat kezdetét (1873) jelölő faragott emlékkő (K).
Barót Erdővidék központja. Kék kereszt turistajelzés köti össze a hasonnevű hegység nyugati gerincével. A várrom jele Gencsvár maradványaira utal. A város főterén áll Iulia Oniţa bányászoknak tisztelgő szoborcsoportja. A százéves szénipar és az 1929-es bányászsztrájk emlékét emléktábla őrzi a bányavállalat székházának homlokán, előcsarnokában őslénytani gyűjtemény látható. A városban működik Erdővidék Múzeuma. Székhelye Baróti Szabó Dávid (1739–1819) költő és nyelvújító szülőháza helyén áll, és emléktáblával jelölték meg. Baróton született Gaál Mózes (1863–1936) ifjúsági író, lapszerkesztő is.
A várostól északkelet felé tartó kék kereszt turistajelzés mentén Magyarhermányba érünk, és közben érintjük a Tortoma-tető alatti régészeti lelőhelyet. Átellenben, a Nagyerdő alatt vaskori régészeti rezerváció van.
Olaszteleken a restaurált Daniel-kastély reneszánsz-klasszicista kori műemlék. A kastély udvarán római kori falat és kerámiát tártak fel. Falai mellett áll Bethlen Gábor fejedelem egykori vadászkastélya. A környék ásványvizei megcsappantak. Eltűnt a Nyilaki (8), Nemzeti (9), Likaskő (7), Csapos (10), Feketési (12). Még létezik a Fürdőborvíz (14) és a Bolondborvíz (11). Az egykor híres Mária-forrás mellett egy furatból jön elő az Új Mária-forrás (13).
A Vargyas és Székelyszáldobos közötti területen található a két település helyi típusú kopjafákban (sírjelekben) gazdag temetője. A fejfák többnyire helybeli faragómesterek munkái. A száldobosi keresztútnál van az egykori Hegyfarki fürdő. Vizét (14) már Bethlen Gábor korában használták. Mellette Halstadt-kori régészeti lelőhely. Száldobos templomkertje emlékművekben gazdag. Vargyas bejáratánál mélyművelésű szénbánya működött, melynek egyik furatából szénsavas ásványvíz folyik.
