Elmondása szerint egy brit és egy osztrák―német vegyes zászlóaljat helyeztek fokozott készültségbe, és ezek az erők bármikor Koszovóba vezényelhetők.

Kulturált vita Obama és Clinton között

Éles, ugyanakkor kulturált volt az amerikai demokrata elnökjelöltségért harcoló Hillary Clinton és Barack Obama kedd esti clevelandi vitája. A két szenátor huszadik alkalommal csapott össze a televízió nyilvánossága előtt. A sorsdöntő, március 4-i előválasztási forduló előtti utolsó vitában hangsúlyos szerepet kapott az utóbbi napok negatív kampánya, a két rivális tábor egymás elleni vádjai. A másfél órás vitában a két szenátor egyebek mellett azzal vádolta egymást: hamis képet fest a másik egészségbiztosítási reformelképzeléseiről. Clinton kijelentette, nem igaz, hogy azokra is ,,rákényszerítené" a biztosítást, akik nem engedhetik meg maguknak. Obama viszont azt az állítást utasította el, hogy az ő tervei 15 millió embert biztosítás nélkül hagynának. A volt first lady visszafogott volt ahhoz a sokszor dühödt, időnként gunyoros hangnemhez képest, amely az utóbbi napokban kampányát jellemezte.

A német adócsalási botrány szálai

Nemcsak Németországban, hanem külföldön is valóságos lavinát indított el a nemrég kirobbant adócsalási botrány. Számos országban indult nyomozás ― német mintára ― adócsalás gyanújával, s több külföldi ország esetében az adatok a német hírszerzés (BND) informátorától származnak. Néhány ország, így az Egyesült Államok és Ausztrália hatóságai azt állítják ugyanakkor, hogy információik nem a BND ,,emberétől" érkeztek, hanem saját liechtensteini forrásból szerezték azokat. Svédország, Finnország és Norvégia hatóságai ,,erős érdeklődést" mutatnak a német hírszerzés adatai iránt.

Az izraeliek tárgyalnának a Hamásszal

Egy tegnap közzétett felmérés szerint az izraeliek jelentős többsége azt akarja, hogy a kormány tárgyaljon a Gázai övezetet tavaly nyár óta ellenőrző Hamász iszlamista szervezettel. A Dialóg intézet által készített vizsgálat szerint viszont az izraeliek 64 százaléka szorgalmazza, s csak 28 százaléka ellenzi, hogy Izrael tárgyaljon a Hamásszal a Gázai övezetből izraeli városok ellen indított rakétatámadások leállításáról és a 2006 júniusában foglyul ejtett Gilád Salit izraeli tizedes elengedéséről.

Déli Áramlat: aláírják a megállapodást

Gyurcsány Ferenc nem halasztja el a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló orosz―magyar megállapodás mai, moszkvai aláírását, és az is biztos, hogy addig már nem hívják össze az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyet a Fidesz kezdeményezett. Az MSZP támogatja, a Fidesz viszont aggályosnak tartja a beruházást, az SZDSZ és az MDF szerint pedig a Déli Áramlat mellett szükség van az európai Nabucco gázvezeték melletti magyar elkötelezettségre is. A KDNP közölte: az Európai Néppárt tagszervezeteként a Nabucco vezeték megépítését támogatja.

A Gazprom újabb győzelme

A Gazprom újabb győzelmet aratott Európa irányába: az utolsó pillanatig hiányzó láncszem, Budapest csatlakozásával véglegessé vált a Déli Áramlat gázvezetékben részt vevő államok sora, és így már nem félelmetes a Gazprom számára a Nabucco vezeték konkurenciája ― írta tegnap a Nyezaviszimaja Gazeta orosz lap. Idézte Dmitrij Medvegyev első miniszterelnök-helyettest, aki budapesti látogatásáról elmondta: a Déli Áramlat és a Nabucco már nem konkurensek, egyik sem gyakorol semmiféle negatív hatást a másikra, s ezzel a lap szerint Alekszej Miller, a Gazprom vezetője is egyetértett. Medvegyev úgy vélte: a Gazprom feladata, hogy a lehető legnagyobb mértékben diverzifikálja európai szállítási lehetőségeit. A lap rámutat: a Nabucco kezdeményezője és fő anyagi támogatója az Egyesült Államok, amely nem is titkolja, hogy a fő cél Oroszország elkerülése, és Európa Moszkvától való függésének enyhítése lenne. Ám míg a Déli Áramlatnak biztosított, nem tudni, honnan lesz gáz a Nabuccóban.