Az érettségi eredmények arra utalnak, hogy azoknak viszonylag jó állapotban kell lenniük, mert alig forgatták őket. Az iskola elkezdődött annak ellenére, hogy sok tanintézménynek nincs működési engedélye. Na és? Tavaly sem volt, s ha minden nem megy jól, jövőben sem lesz.
Jó példával járt elől egy Suceava megyei tanítónő, aki hegyek közti kis falujában (Dirmoxa) saját ebédlőjében rendezett be tantermet, mert a régi – közel százéves – iskola összeomlás előtt, tele patkányokkal, és fűteni sem lehet. A tanító néni saját költségén működteti a tanintézetet. Tavaly is odahaza tartotta az órákat, az iskolában ugyanis a hideg miatt ez lehetetlen volt. Most a megyei tanfelügyelőség eleve egyetértett az otthoni oktatással, ismerve a kitűnő körülményeket. Az ilyen megoldásokat általánosítani kellene az egész országban, és így rengeteg pénzt lehetne megspórolni.
Románia felnőtt lakosságának majdnem fele nyugdíjas, akiknek nagy része tud írni-olvasni. (5,7 millió munkavállalóra 5,3 millió nyugdíjas esik.) Kár ezeknek parlagon és pamlagon naphosszat heverniük és tévézniük, be kell vonni őket a tanításba. Annak a gyermeknek, akinek közelben él a nagyszülője, nem is kellene iskolába mennie, hiszen a nagytata, nagymama megtaníthatná betűvetésre. Ha a gyermek felnő, és nem sikerül az érettségije, nem kell szidni a rossz tanügyi rendszert, a pedagógusokat a gyenge eredmények miatt, le lehet rendezni családon belül. Az apuka szidja az anyósát, és kész. Móra Ferenc írta valahol, hogy édesanyja okította betűvetésre úgy, hogy a jégvirágos ablakra karcolta a betűket. Mégis jó íróember lett belőle.
Azt sem értem, hogy az elsősöknek miért is van szükségük ábécéskönyvekre. Mielőtt Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, nem lehetett ábécéskönyvet nyomtani, és mégis sokan megtanultak írni, olvasni. Nálunk eddig használtak ilyen segédeszközöket, mégis maradt a sok analfabéta. Az analfabetizmus előnye, ha valaki nem tanul meg írni, abból nem válik rossz író, és nem rontja az érettségizők statisztikáját sem. Különben is, egy sereg más eszköz is szükségtelen az oktatásban. Kiment a divatból a palatábla, és feleslegessé válik az iskolai tábla is. Helyettük jönnek gépesített táblák és a táblagépek. Kézzel betűt írni nem is kell megtanulni. Az érintőképernyős gépen, telefonon vagy számítógépen csak megérinted a billentyűt vagy a betű képét, és az máris kiírja, aztán lehet nyomtani. De eljöhet nemsokára az idő, amikor egy CD-ről letöltik az agyba a tudnivalót, és akkor bizonyosan sokkal többen leérettségiznek. Azt is mondják, hogy a gyermekek már most túl okosak. A tudósok tanulmányozzák, hány éves kortól lehet mobiltelefont adni kezükbe. Ha a gyerek felszerelkezik egy ilyen masinával, számolni sem kell tudnia, a gép elvégzi helyette a számvetést. A történelmet eddig is Sergiu Nicolaescu történelmi (mese)filmjeiből tanulta. Földrajzból elég annyit tudnia, hogy Székelyföld márpedig nem létezik. A világhálóról akár az atombomba receptjét is letöltheti, minek tanuljon a radioaktív anyagokról? Hogy egyéb, általános műveltséget adó tantárgyakról ne is beszéljünk!
A lényeg, hogy a lurkó ne tanuljon meg önállóan gondolkodni, mert az felénk fölöttébb veszélyes. Az egyáltalán nem baj, ha valakinek nem sikerül az érettségije, attól még haladhat a felsőfokú képzés sima útján, mert lesznek egyetemek, amelyek egyetemi kollégiumi oktatást létesítenek. Ezek azután megszervezhetik a mesterképzést is, sőt, le is doktorálhatnak, és arról az illető intézmény diplomát adhat. Aztán, ha valaki megjelenik egy itt szerzett címmel a mellén és diplomával a kézben, a kutya sem kéri majd nem létező érettségi diplomáját.