Közzétette a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetét az RMDSZ tegnap, ezzel a szövetség utat nyitott a tervezetről folytatandó közvita előtt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtóértekezletén rámutatott: a dél-tiroli autonómiamodellt román jogi környezetbe átültető statútummal az RMDSZ a román egységes és oszthatatlan állam keretében óhajt autonómiát biztosítani a – Maros, Kovászna és Hargita megyei településeket magában foglaló – Székelyföld Régiónak.
A régió fővárosa Marosvásárhely lenne, a Regionális Tanács székhelye Székelyudvarhelyen, az adó- és pénzügyi hivatalok központja Csíkszeredában, az autonóm régió többi végrehajtó szerve pedig Sepsiszentgyörgyön működne. A statútum meghatározza azokat a jogköröket, amelyek regionális hatáskörbe kerülnének, leírja a régió pénzügyi működését (az adók mintegy fele helyben maradna), és az etnikai arányosság elvét érvényesítené a regionális intézményekben, közöttük az igazságszolgáltatás szerveiben – mutatott rá Kelemen Hunor. Ez is egyike lenne azon jogszabályoknak, amelyek a romániai magyar közösség kulturális, nemzeti identitásának megőrzéséhez szükséges törvényes garanciákat képezik – tette hozzá. Rámutatott: az RMDSZ és a magyar közösség stabilitási tényező volt a román politikában, az is akar maradni, és az autonómiastatútum sem szakadár törekvés. „Az állam nem szűnik meg ezen a területen, a prefektusi hivatal is megmarad, a megyék megmaradnak” – részletezte az RMDSZ elnöke.
Arra a kérdésre, hogy miért dolgozott ki az RMDSZ újabb autonómiastatútumot, és miben különbözik az új tervezet a Székely Nemzeti Tanács statútumától, amelyet tíz éve egyszer már beterjesztett a bukaresti parlament elé néhány RMDSZ-es képviselő, Kelemen Hunor annyit mondott: „Ez jobb: intézményrendszerben, működésben, hatáskörökben, mindenben.”
Kelemen úgy véli, ebben a pillanatban a román társadalommal folytatandó ésszerű közvita és az előítéletek eloszlatása a legfontosabb: a törvénytervezet parlamenti előterjesztésére az RMDSZ nem szabott magának határidőt. Mindenesetre a közvita előreláthatóan hosszú időt, nem egy hetet, nem egy hónapot vesz majd igénybe – tette hozzá. Az RMDSZ elnöke megerősítette, a közzétett tervezetet nem lehet elfogadni a hatályos alkotmány keretei között, a szövetség új alkotmány megalkotását fogja javasolni.
Arra a felvetésre, hogy amennyiben nem kívánja az RMDSZ feltételül szabni a statútumot a román pártokkal való együttműködéshez, és a parlamentbe sem terjeszti be a közeljövőben, hogyan lehet fenntartani a román társadalom érdeklődését a tervezett közvita iránt, az RMDSZ elnöke azt mondta: nem is cél fenntartani azt a magyarellenes hangulatot, amely a statútum egy munkapéldányának kiszivárgása óta jellemezte a romániai közéletet. Az RMDSZ elsősorban olyan konferenciákat, kerekasztalokat akar szervezni román politikusok és szakértők bevonásával, amelyek segítenek eloszlatni a magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos félelmeket a román társadalomban – magyarázta.
Kelemen Hunor rámutatott, az autonómiatervezet angol fordítását eljuttatják a bukaresti diplomáciai testületeknek, és hétfőn Brüsszelbe utazik, hogy ott az Európai Néppárthoz tartozó politikusokat tájékoztassa a tervezetről. Az RMDSZ elnöke kijelentette: a látszat ellenére nem az elnökválasztás kampányanyagának szánják a dokumentumot, az autonómiatervezet közvitája a választások utáni időszakra is átnyúlik majd.
A szövetség honlapján is közzétette az autonómiastatútum román és magyar nyelvű változatát. A tervezethez javaslatokat, észrevételeket is fűzhetnek majd a Facebook-profillal bejelentkező érdeklődők – ígérik az RMDSZ illetékesei.
Kifogásolják a statútumot
Tegnap este néhány román politikus már reagált az RMDSZ által hivatalosan is közvitára bocsátott autonómiatervezet kapcsán. Dorin Florea, a Demokrata Liberális Párt Maros megyei elnöke úgy fogalmazott, a szövetség vezetői 25 éve állandóan gyűlöletet szítanak és tartanak fenn, így álláspontja szerint a tervezetet ki kellene egészíteni egy gyűlöletről szóló fejezettel. Marosvásárhely polgármestere ugyanakkor azt mondta: az RMDSZ provokál, sérti a román közösséget, Marosvásárhely kapcsán pedig kifejtette: a szövetség politikusainak ügyködése ártott az orvosi és gyógyszerészeti egyetem hírnevének, konfliktust gerjesztettek az egyébként románokat és magyarokat egyaránt befogadó intézmény körül.
Mircea Geoană szociáldemokrata párti szenátor úgy véli, az RMDSZ azt kockáztatja, hogy elszigetelődik a hazai és nemzetközi politikai porondon egyaránt. Megjegyezte, a szövetség irreális, elfogadhatatlan és ésszerűtlen célokat népszerűsít, és véget kellene vetnie a szerinte veszélyes választási játékának. Rámutatott arra is, a román állam komoly erőfeszítéseket tett a területén békésen élő kisebbségek jogainak biztosítása érdekében.
Marius Obreja szenátor, a Nemzeti Liberális Párt háromszéki elnöke egyetlen szólással üzent az autonómiastatútum kezdeményezőinek: „Menjetek már a csodába, hé, fiúk!”.
Inkább a párbeszéd
Nem lelkesedik az RMDSZ autonómiatervezetéért Titus Corlăţean külügyminiszter, de szerinte még mindig jobb erről demokratikus keretetek között folytatni közvitát, mint az utcán. „A parlamentben minden érvet felsorakoztathatunk annak érdekében, hogy ezt az alkotmánysértő indítványt elutasítsuk” – mondta Corlăţean. Hozzátette: az RMDSZ-nek is köszönhető, hogy az 1990-es marosvásárhelyi konfliktus után, az utóbbi években stabilitás volt Romániában. „Ez nem jelenti azt, hogy egyetértés volt közöttünk. Nem jelenti azt, hogy valaha is beleegyezünk bármilyen etnikai alapú területi autonómiába. Decentralizálásról lehet szó, erre szükség van Románia európai államként való átalakulásában” – hangoztatta.
