Nem azért jöttünk, hogy bosszút álljunk, valakire ujjal mutogassunk, emlékezni jöttünk, és hogy békésen kérjük az eset minél hamarabbi megoldását, kérjük, hogy a hatóságok végezzék a dolgukat, és találják meg mindazokat, akik hibásak azért, ami itt történt – mondta a Chopper Academy egyik képviselője a szombati kézdiszentléleki motoros megemlékezésen, amelyen legalább kétezerötszáz motoros vett részt az ország minden szegletéből.
A minden idők eddigi legnagyobb hazai motoros felvonulásán az augusztus 10-i baleset motoros áldozatára emlékeztek, akit a szemtanúk szerint a helyi roma közösség meglincselt, mert elütött egy tizenkét éves kislányt, aki az úton szabálytalanul próbált átkelni.
A kézdiszentléleki cigánysoron már reggeltől nagy volt a csend, kiürültek a porták, a falu központjában és Kézdivásárhely minden kijáratánál ellenben annál nagyobb volt a nyüzsgés. A helybeliek már jóval a felvonulás előtt kiálltak a kapukba, a céhes városban pedig várták a szélrózsa minden irányából érkező motorosokat. A Csíkszereda felől és a Moldvából érkezőket a nyujtódi kijáratnál fogadták a helyi motorosok, majd a Brassó és Bukarest irányából befutókkal együtt a Kaufland parkolójában és szomszédságában gyülekeztek. Délután 3 órakor vonult el a másfél kilométeres motoros oszlop a baleset helyszínén. A látvány döbbenetes volt: a motoron állva, a gépeket felpörgetve, dudálva haladtak el a korábban már meggyújtott néhány gyertya és egy koszorú előtt, az út túloldalán az elhunyt szovátai motoros, a harminchét éves Sebestyén Attila özvegye nézte végig a tiszteletadást. A motorosok felsorakoztak, a gépóriások elnémultak, a sisakok az aszfalton sorjáztak, és a helyszínhez közelebbiek gyertyát gyújtottak.
Nincs benne bosszúvágy
Elsőként Sebestyén Ágnest, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egykori diákját kérdeztük, aki hétéves kisfiával maradt férj nélkül. „Bosszúérzés nincsen bennem, de itt a cigányok öntörvényűen akartak igazságokat szolgáltatni, amit nem hagyhatunk annyiban. A hatóságokat rá kell venni, hogy szolgáltassanak igazságot. A baleset akkora erőket mozdított meg, hogy itt többről van szó, nem csak egy esetről. Valaminek történnie kell, valaminek változnia kell, lehet, hogy ez volt az ára annak, hogy megmozduljanak a dolgok, mert ez így nem mehet tovább. Itt baleset történt, elütöttek egy kislányt, de amikor valakik segíteni akartak, megakadályozták őket ebben. Ez nem normális. Nem volt könnyű idejönni, felzaklatnak ezek a találkozások, de arra sincs lelkierőm, hogy félreálljak. Tudom, hogy itt a helyem, és hogy ez egy jó célt szolgál, azt, hogy az igazságszolgáltatás a törvényen keresztül történjék.”
Az igazság érdekében
Pál Tamás, a társán segíteni próbáló második motoros, akit a felbőszült tömegben kétszer is hátbaszúrtak, lapunknak azt mondta, minden bizonnyal még sokáig visszajárnak a baleset helyszínére, és bár tragikus eseményre emlékeztet ez a hely, örvend, hogy egyáltalán életben maradt. „A lincselést az itt élők követték el, ők nem igazán gondolták, hogy ide mentő vagy hatóságok kellenek, ők saját kezűleg akartak eljárni. Nem hittem, hogy 2014-ben még létezik önbíráskodás, de bebizonyosodott, hogy sajnos, létezik.” Kérdésünkre, hogy ha sor kerül rá, tanúskodik-e majd, elmondja-e azt, amit látott, továbbra is vallja-e, hogy Sebestyén Attilát életben találta, amikor a baleset után a helyszínre érkezett, Pál Tamás azt mondta, egyértelmű, hogy ezt megteszi, és társaival együtt kitart addig, amíg az igazság ki nem derül.
A motorok rendszámát végignézve az ország minden szegletéből érkeztek megemlékezők Kézdiszentlélekre. A bákói Alexandru Maho szerint „függetlenül attól, hogy a társunk tévedett vagy nem, embertelen dolog történt, nem szabadott volna ide eljutni. És annak sem szabadott volna megtörténnie, hogy azt a kollégánkat, aki segíteni akart, leszúrják”. Tavi Octavian, a felvonulást kezdeményező Chopper Academy alelnöke is bízik abban, hogy „a vizsgálat igazságos lesz, és az eredmény reális. Könnyű találni egy bűnbakot, és megoldottnak tekinteni az esetet. Adott körülmények között nagyon nehéz tisztán látni, mert több tízen vettek részt ebben az akcióban, igaz, hogy a rendőrség nem zárhat börtönbe ötven embert, de mindannyiunknak vissza kell utasítanunk, hogy ilyesmi megtörténhessen”.
A háromszékiek
is megmozdultak
Attila Lisznyóból érkezett, senki nem hívta, de úgy érezte, itt a helye, Szabolcs Kökösben ült motorra, úgy véli „nem hagyhatjuk, hogy eltussolják az igazságot”, a szotyori Szilágyi Botond szerint közülük bárkivel megtörténehetett volna, ezért „tiszteletből jöttünk, semmi extrát nem szeretnénk tenni, nem azért jöttünk, hogy megbosszuljuk”, a sepsibodoki Barabás Melinda pedig úgy gondolja, a kivizsgálást szándékosan késleltetik a hatóságok.
A felvonulás másfél órát tartott, a motorosok amilyen rendben érkeztek, úgy távoztak. Kiss Levente, a kézdivásárhelyi Free Frog’s Riders motoros baráti társaság vezetője, a megemlékezést összehangoló mindenes a Háromszéknek azt mondta, az akció sikeres volt, most a hatóságokon a sor, hogy igazságot szolgáltassanak.
