A roma származású, írástudatlan gyerekről előbb egy videofelvétel keringett internetes híroldalakon, a budapesti Blaha Lujza téri aluljáró bandavezéreként, a Blaha rémeként, Maugliként mutatták be. A filmből egy igencsak agresszív fiatal bűnöző profilja körvonalazódik, aki azzal ágál, hogy édesapja veszélyes ember, gyilkosságért volt bezárva. Nem sokkal ezután ismét az érdeklődés középpontjába került, mert több magyarországi hírforrás szerint megkéselt egy 15 éves fiút, amikor az mp3-as lejátszóját akarta megszerezni. A gyereket emiatt toloncolták haza a magyarországi hatóságok, ezért került a bűncselekményeket elkövető gyerekek csíkszeredai nevelőotthonába, majd törvényszéki végzés értelmében haza a szüleihez, Gyergyó­szentmiklósra.

Rövid, egy hónapos kálváriája során szinte folyamatosan az újságok címlapján, illetve tévécsatornák és rádióadók vezető híreiben szerepelt. Ám most már többé nem óhajt híres lenni, tanulni szeretne, ,,rendes magyar iskolába járni", hiszen meggyőződése, hogy tudatlanságának következménye az, amibe belesodródott.

Honnan is indult Gábor István kálváriája? A gyergyószentmiklósi Kismoszkvának nevezett romatelep melletti utcában, ahol többnyire magyar családok laknak, egy üres telken parányi, mindössze néhány négyzetméteres putriban húzta meg magát a tízgyermekes család. István testvéreivel együtt a vasúti állomáson és környékén kéregetett egész apró korától kezdve, számára nem volt idegen a vonatozás. Talán emiatt volt bátorsága egyedül, felnőtt kísérő nélkül elindulni Beszterce-Naszódra múlt év márciusában, hogy az ott élő nővérét meglátogassa. Dédán viszont eltévesztette a csatlakozást, és véletlenül a Budapest irányába közlekedő vonatra ült fel. Aztán elaludt, amikor pedig felébredt, már a Keleti pályaudvaron találta magát. ,,A rendőrök lefogtak, és elvittek egy otthonba" — meséli, és azt sem tagadja, hogy megszökött, mert nem szerette ott. Aztán a budapesti aluljárókban húzta meg magát, hamar barátai kerültek, akik segítették a túlélésben. Az nem derül ki viszont, hogy kik voltak ezek a barátok, és hogy a segítségük miben nyilvánult meg. Tény, hogy alvilági bandába keveredett, erre enyhe utalások vannak abban a filmben is, amely által elhíresült.

A másfél évnyi budapesti tartózkodás igencsak meglátszik a gyerek magatartásán. Az alkatilag 7—8 évesnek tűnő fiú ápolt külsejével, rövidre nyírt hajával kitűnik szutykos testvérei közül, szókincse gazdagabb, és választékosabban fogalmaz, mint az övéi. A késelés kapcsán kifejti: nem ő volt a tettes, csak a rendőrök ráfogták, arról viszont nem beszél, ki az igazi késelő. Édesanyja, Gábor Éva viszont úgy véli, a gyerek fél, és azért nem beszél. Egyébként mindkét szülő többször is elmondta a sajtónak, hogy Magyarországon csináltak maffiást a fiukból. Megkérdőjelezik azt is, hogy egyedül, felnőtt segítség nélkül kijuthatott az országból, édesapja pedig egyértelműen cáfolja, hogy valaha is gyilkosságért be lett volna zárva. A videofilmen való szereplés kapcsán István lazán kijelenti: megfizették érte. ,,Egymillió lejnek felel meg itteni pénzben, amit adtak" — válaszolta a Krónika kérdésére, és azt is hozzáfűzte, a teljes összeget magára költötte el, nem kellett adnia belőle senkinek.

Otthonbeli rövid tartózkodása idején kiderült róla, nem bírja a szigorú körülményeket, a kötöttséget, a bezártságot. Emiatt javasolta a csíkszeredai gyermekvédelmi és szociális igazgatóság a szüleinél való elhelyezést, amit törvényszéki határozattal erősítettek meg. Javaslatként hangzott el a gyerek beiskolázása, amire adott a lehetőség a Második esély program keretében. Kari Attila, a Hargita megyei tanfelügyelőség roma ügyekkel foglalkozó tanfelügyelője a sajtónak többször is kifejtette, hogy akár tanév közben is indíthatnak csoportot, ahol István és a hozzá hasonló, beiskolázási kornál idősebb gyerekek tanulhatnak. István édesapja, a Tatyi becenéven ismert férfi sem zárkózik el ettől a lehetőségtől, sőt, nem csak Istvánt, többi gyerekét is iskolába akarja járatni.

István végre a családjával lehet, nem kívánkozik többé a magyar fővárosba, és megcsömörlött a sajtóban való szerepléstől.

Gyergyószentmiklós lakossága az egész történetből leginkább azt fájlalja, hogy rossz színben mutatták be a várost. Egyre többen adnak hangot kételyeiknek a Gábor István körül történtek kapcsán. A többség pedig egyáltalán nem tart attól, hogy a Hargita megyei kisvárosban is hasonló helyzet alakulhatna ki, mint a magyar fővárosban.

Jánossy Aliz