A nemzet új színészei

2014. október 1., szerda, Magazin

Cserhalmi Györgyöt és Bitskey Tibort választották a Nemzet Színé­szének hétfőn Budapesten. A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a Nemzet Színésze címet viselő tíz művész döntött arról, csaknem egyórás tanácskozás után, hogy a szeptember 12-én elhunyt Sztankay István és a szeptember 13-án elhunyt Avar István helyére Bitskey Tibor és Cserhalmi György kerül a testületbe.

A tanácskozáson hét művész – Máthé Erzsi, Törőcsik Mari, Mol­nár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente – személyesen vett részt, hárman – Psota Irén, Berek Kati és Gera Zoltán – telefonon szavaztak, és így választották ki egyhangú döntéssel a Nemzet Színésze cím két új tulajdonosát. Az újonnan megválasztott tagoknak hagyo­mányosan elsőként Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója gratulált telefonon. Az elismerést a Nemzeti Színház egyik előadása előtt adják majd át.
A Nemzet Színésze címet a nem­zeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik.
A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004), Darvas Iván (2007), Garas Dezső (2011), Kállai Ferenc (2010), Lukács Margit (2002), Raksányi Gellért (2008), Sinkovits Imre (2001), Zenthe Ferenc (2006), Komlós Juci (2011), Szabó Gyula (2014), Sztankay István (2014) és Avar István (2014).
Bitskey Tibor 1929-ben született. Másodévesen színiakadémistaként szerződtette ösztöndíjasnak a Vígszínház (akkor Néphadsereg Színháza). Egy sikeres beugrás után kapta meg a Trisztán cím­szerepét, amely óriási szakmai és közönségsikert hozott számára. Diplomázása évében, 1953-ban forgatta Bán Frigyes rendezővel a Rákóczi hadnagyát, amelynek címszerepében – Bornemissza János kuruc hadnagyot alakította – kirobbanó sikert aratott, és országosan ismert színésszé vált. 1959-ben követte mentorát, Gellért Endrét a Nemzeti Színházba. Gellért halála után nem találta a helyét, így 1964-ben visszament a Vígszínházba, ahol tíz évet töltött el. Eljátszotta egyebek között Cyrano, Agárdi Péter, Ádám, Csongor, Bánk, Kreón szerepét. Várkonyi Zoltán, a Vígszínház vezetője filmjeiben is foglalkoztatta: a vonzó megjelenésű, szép orgánumú művész hősszerepeket játszhatott A kőszívű ember fiaiban, az Egy magyar nábobban, a Kárpáthy Zoltánban és az Egri csillagokban. Látható volt az Egy pikoló világos, a Dúvad, a Légy jó mindhalálig, a Szerelmi álmok, A néma dosszié, az Idő van, a Banánhéjkeringő, a Napló szerelmeimnek, a Honfoglalás, a Sobri című filmben és számos tévéjá­tékban is. 1974-ben a Thália Színházhoz szerződött; a később Arizona, illetve Művész Színház néven dolgozó társulat 1996-ban szűnt meg. Ezután a protestáns egyházak támogatásával létrejött Evangélium Színház előadásaiban játszott, majd a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja lett. A közönség szeretetét ma is élvező művészt kétszer ismerték el Jászai Mari-díjjal (1958, 1962), a Kossuth-díjat 2000-ben kapta meg. 2012-ben Bessenyei Ferenc művészeti díjjal tüntették ki. 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg. Nemrég ünnepelte 85. születésnapját.
Cserhalmi György 1948-ban szü­letett, Kossuth-, Erzsébet- és Balázs Béla-díjas Érdemes Mű­vész, Wim Wenders rendező egyik nagy kedvence. 1971-ben végzett a Szín­művészetin Békés András osztá­lyában. A ‘70-es években a debre­ceni Csokonai Színházban és a veszprémi Petőfi Színházban játszott. 1977–1979 között, valamint 1989–1991 között a Nemzeti Szín­ház színésze volt. 1983-ban a Budapesti Katona József Színház alapítója, és 1989-ig tagja is volt, 1991 óta szabadúszó. Cserhalmi az elmúlt évtizedekben több száz színházi darabban és mozifilmben szerepelt, ő az egyik legismertebb férfi hős a színpadon, a vásznon és a tévében. Számtalan Shakespeare-darabban, kosztümös történelmi drámában (János vitéz, Szirmok, virágok, koszorúk, 80 huszár, Híd­em­ber, A temetetlen halott, Va­dászat angolokra) láthattuk, de szerepelt Szabó István Oscar-díjas Me­phis­tójában és számos cseh filmben is. Markáns vonásai miatt a magyarországi akciófilmes zsáner kedvence lett: ezekben a szerepeiben legalább olyan macsó, mint külföldi kollégái, és büszke arra, hogy a kaszkadőrjeleneteket is ő maga csinálja. Felejt­hetetlen alakítást nyújtott például az 1982-es Dögkeselyű elkesere­dett taxisofőrjeként vagy a Privát kopó című tévésorozat verekedős magánnyomozójaként. Két éve lánya, Cser­­halmi Sára filmjében, a Drága besúgott barátaimban ját­szott főszerepet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2014-10-01: Magazin - :

Székelyföldi jelképek pecséteken

75 éves születésnapjára időzítette Pál-Antal Sándor történész, nyugalmazott levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja legújabb kötetének bemutatóját a marosvásárhelyi Bernády-házban szeptember 26-án.
2014-10-01: Magazin - :

Monica Bellucci ötvenéves

Monica Bellucci, aki alakított már királynőt, megejtett ártatlan hölgyet, rejtélyes szépséget egyaránt, tegnap töltötte ötvenedik évét. Az olasz színésznő saját bevallása szerint az idő múlásával egyre jobban érzi magát a bőrében. „Mi a titkom? Mindössze ennyi: Egyél, élj és szeress!” – nyilatkozta.