Cserhalmi Györgyöt és Bitskey Tibort választották a Nemzet Színészének hétfőn Budapesten. A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a Nemzet Színésze címet viselő tíz művész döntött arról, csaknem egyórás tanácskozás után, hogy a szeptember 12-én elhunyt Sztankay István és a szeptember 13-án elhunyt Avar István helyére Bitskey Tibor és Cserhalmi György kerül a testületbe.
A tanácskozáson hét művész – Máthé Erzsi, Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente – személyesen vett részt, hárman – Psota Irén, Berek Kati és Gera Zoltán – telefonon szavaztak, és így választották ki egyhangú döntéssel a Nemzet Színésze cím két új tulajdonosát. Az újonnan megválasztott tagoknak hagyományosan elsőként Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója gratulált telefonon. Az elismerést a Nemzeti Színház egyik előadása előtt adják majd át.
A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik.
A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004), Darvas Iván (2007), Garas Dezső (2011), Kállai Ferenc (2010), Lukács Margit (2002), Raksányi Gellért (2008), Sinkovits Imre (2001), Zenthe Ferenc (2006), Komlós Juci (2011), Szabó Gyula (2014), Sztankay István (2014) és Avar István (2014).
Bitskey Tibor 1929-ben született. Másodévesen színiakadémistaként szerződtette ösztöndíjasnak a Vígszínház (akkor Néphadsereg Színháza). Egy sikeres beugrás után kapta meg a Trisztán címszerepét, amely óriási szakmai és közönségsikert hozott számára. Diplomázása évében, 1953-ban forgatta Bán Frigyes rendezővel a Rákóczi hadnagyát, amelynek címszerepében – Bornemissza János kuruc hadnagyot alakította – kirobbanó sikert aratott, és országosan ismert színésszé vált. 1959-ben követte mentorát, Gellért Endrét a Nemzeti Színházba. Gellért halála után nem találta a helyét, így 1964-ben visszament a Vígszínházba, ahol tíz évet töltött el. Eljátszotta egyebek között Cyrano, Agárdi Péter, Ádám, Csongor, Bánk, Kreón szerepét. Várkonyi Zoltán, a Vígszínház vezetője filmjeiben is foglalkoztatta: a vonzó megjelenésű, szép orgánumú művész hősszerepeket játszhatott A kőszívű ember fiaiban, az Egy magyar nábobban, a Kárpáthy Zoltánban és az Egri csillagokban. Látható volt az Egy pikoló világos, a Dúvad, a Légy jó mindhalálig, a Szerelmi álmok, A néma dosszié, az Idő van, a Banánhéjkeringő, a Napló szerelmeimnek, a Honfoglalás, a Sobri című filmben és számos tévéjátékban is. 1974-ben a Thália Színházhoz szerződött; a később Arizona, illetve Művész Színház néven dolgozó társulat 1996-ban szűnt meg. Ezután a protestáns egyházak támogatásával létrejött Evangélium Színház előadásaiban játszott, majd a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja lett. A közönség szeretetét ma is élvező művészt kétszer ismerték el Jászai Mari-díjjal (1958, 1962), a Kossuth-díjat 2000-ben kapta meg. 2012-ben Bessenyei Ferenc művészeti díjjal tüntették ki. 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg. Nemrég ünnepelte 85. születésnapját.
Cserhalmi György 1948-ban született, Kossuth-, Erzsébet- és Balázs Béla-díjas Érdemes Művész, Wim Wenders rendező egyik nagy kedvence. 1971-ben végzett a Színművészetin Békés András osztályában. A ‘70-es években a debreceni Csokonai Színházban és a veszprémi Petőfi Színházban játszott. 1977–1979 között, valamint 1989–1991 között a Nemzeti Színház színésze volt. 1983-ban a Budapesti Katona József Színház alapítója, és 1989-ig tagja is volt, 1991 óta szabadúszó. Cserhalmi az elmúlt évtizedekben több száz színházi darabban és mozifilmben szerepelt, ő az egyik legismertebb férfi hős a színpadon, a vásznon és a tévében. Számtalan Shakespeare-darabban, kosztümös történelmi drámában (János vitéz, Szirmok, virágok, koszorúk, 80 huszár, Hídember, A temetetlen halott, Vadászat angolokra) láthattuk, de szerepelt Szabó István Oscar-díjas Mephistójában és számos cseh filmben is. Markáns vonásai miatt a magyarországi akciófilmes zsáner kedvence lett: ezekben a szerepeiben legalább olyan macsó, mint külföldi kollégái, és büszke arra, hogy a kaszkadőrjeleneteket is ő maga csinálja. Felejthetetlen alakítást nyújtott például az 1982-es Dögkeselyű elkeseredett taxisofőrjeként vagy a Privát kopó című tévésorozat verekedős magánnyomozójaként. Két éve lánya, Cserhalmi Sára filmjében, a Drága besúgott barátaimban játszott főszerepet.
