Németország újraegyesítéséhez az egykori NDK-ban fűzött remények többsége teljesült, és Németország keleti része hatalmas mértékben fejlődött az utóbbi 24 évben – hangsúlyozta a német kancellár tegnap Hannoverben a német egység napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
A német egység helyreállításáról szóló szerződés 1990. október 3-án lépett hatályba, ezért minden évben ezen a napon tartják Németország nemzeti ünnepét. A központi állami ünnepséget mindig a tartományokat képviselő Bundesrat soros elnöki tisztségét betöltő tartomány fővárosában rendezik. Az idei második fél évben Alsó-Szászország adja a soros elnökséget, ezért tartották az eseményt Hannoverben.
Angela Merkel a német nemzeti ünnepen kiemelte, hogy végtelenül sok munka van az ország újraegyesítésében, és bőven van még tennivaló, de 24 év után megállapítható, hogy egyáltalán nem rontottunk el mindent, hanem sok mindent jól csináltunk. Ezt mutatja például, hogy a munkanélküliség ugyan továbbra is jóval magasabb keleten, mint az ország nyugati részén, de 10 százalék alá süllyedt. Ez történelmi mélypont, az elvándorlás a keleti tartományokból pedig megállni látszik, és a 30 év alatti keletnémet fiatalok 96 százaléka úgy érzi, hogy nyert az újraegyesítésből – mondta Angela Merkel. Az egységfolyamat haladását jelzi az is, hogy a gazdasági fejlettség regionális eltéréseit már nem lehet a korábban megszokott módon, a kelet–nyugati tengelyre felfűzve értelmezni, hiszen keleten éppen úgy vannak nagy vonzerejű, kiemelkedően fejlett térségek, mint nyugaton, és nyugaton is vannak elmaradó, demográfiai és pénzügyi gondokkal küzdő vidékek – fejtette ki a kancellár. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért nagy feladat a keleti országrész felzárkóztatását szolgáló, úgynevezett szolidaritási paktum reformja a következő években. Angela Merkel kiemelte: Németország egységét nem sikerült volna helyreállítani az NDK polgárainak békés forradalma nélkül. A keletnémetek bátorsága nélkül nem dőlt volna le a berlini fal, a siker másik fő tényezője pedig a bonni vezetés munkája volt a nemzetközi politika porondján, amellyel meggyőzték a nagyhatalmakat arról, hogy Németország újraegyesítése helyes lépés. Ez diplomáciai mestermű volt – emelte ki a kancellár.
A németek az európai integráció előrehaladásáért is hálásak lehetnek – tette hozzá. Az „európai szabadság és béke csodája”, hogy az EU 2004-ben tíz kelet-közép-európai országgal bővült, és nagy jelentőségű, hogy Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök személyében ma már egy kelet-közép-európai politikus vezeti az uniós kormány- és államfők testületét, az Európai Tanácsot – mondta a német kancellár. Az újraegyesítés egyik fő tanulsága, hogy elfogadhatatlan a nemzeti önrendelkezés jogának elvitatása és a nemzetközi jog megsértése – tette hozzá Merkel, kiemelve, hogy az EU-nak támogatnia kell a szomszédságában lévő országokat, köztük Ukrajnát, Moldovát és Grúziát, hogy a saját útjukon járhassanak, és egységes, világos választ kell adnia az alapvető jogok, a szabadság és az önrendelkezés megsértésére. Ilyen választ jelentenek a 28 uniós tagállam közösen hozott szankciói Oroszország ellen – mutatott rá a kancellár, megerősítve az ukrán válságban követett német politika alapelvét, miszerint szankciókat csak akkor szabad elrendelni, amikor ez a lépés elkerülhetetlen, és a büntetőintézkedések mellett nyitva kell tartani a párbeszéd valamennyi csatornáját.
