Az elmúlt években egyre népszerűbbé válnak vidékünkön is a gasztronómiai rendezvények, főzőversenyek, amelyek bírálóbizottságában az utóbbi időben feltűntek a különleges öltözéket viselő szabadtűzi lovagok. Hogy kicsodák ők és mit akarnak, arról Bágyok Károlyt, a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Rendjének főkancellárját kérdeztük.
– A Szabadtűzi Lovagrend lassan hétéves múltra tekint vissza, Magyarországról indult mozgalom. Erdélyben Vajda Lajos, az Asimcov igazgatója volt az első, aki csatlakozott a lovagrendhez, az alapító tagok között van. Az elmúlt évek során aztán rengeteg lovagot avattak Erdélyben, ma százhúszon felüli a tagok száma. Ebben az évben kaptunk felkérést a magyarországi rend vezetésétől, a felső vezetéstől, hogy alakítsuk, szervezzük, adjunk formát Erdélyben is a rendnek. Szeretem úgy mondani, hogy rendezzük sorait Erdélyben is a lovagrendnek. A rend hierarchia szerint épül fel, ennek alapján eddig már megalakult négy kapitányság: Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék és Erdővidék kapitánysága. Most következik a további építkezés, csak a következő másfél hónapban hat kapitányság megalakulását tervezzük Erdély-szerte, ott, ahol már vannak lovagok, csak meg kell adni a formáját, a keretét.
A lovagrendnek bárki tagja lehet, az olimpiai bajnok, a világbajnok, a Venesz-díjas (a magyar szakácsszakma Oscarja) mesterszakácsoktól az amatőr szakácsokig bárki, az egyetlen elvárás, hogy a lovagoknak fel kell vállalniuk, hogy ápolják a hagyományos gasztronómiát. A fő célkitűzés tehát a hagyományos gasztronómia ápolása, bemutatása, népszerűsítése vallási, faji ellenségeskedés nélkül. Azt valljuk, hogy egy pohár bor, jó étel mellett barátságok kötődnek, a különbözőségek úgymond eltűnnek, érezzük jól magunkat a hagyományos gasztronómia körül felzárkózva. Hogy a lovagrend Erdélyben rendezte sorait, azt jelenti, hogy megválasztottuk a felső vezetést: Vajda Lajos nagymester, Bágyok Károly főkancellár, Berszány Tibor kódexmester, Bagoly Miklós, a kódexvédő tanács tagja, Könczei Csaba főkincstárnok, Kovács István erdélyi főkapitány, Grubisics Levente ceremóniamester, dr. Sikó Barabási Sándor, a Szabadtűzi Lovagrend erdélyi főkapitányságának címzetes főkapitánya, erdélyi bírálati tanácsának mestere, Vajda Zsigmond ruhamester, Madaras Dániel pohárnok, Már Attila Árpád felső-háromszéki kapitány. Ezenkívül van a nagytanács, amelyben számos vendéglátós és amatőr szakács van. Aztán jönnek a főkapitányságok és kapitányságok a maguk hierarchikus rendjével és tisztségeikkel. Van egyenruhánk is: hímzett szakácskabát, hímzett szakácskötény, szép, elegáns viselet.
– Hogyan jutott eszébe annak, aki elindította a mozgalmat, hogy lovagrendként szervezze meg?
– A kezdeteket nem ismerem, nem voltam ott, viszont a kiindulási alap minden bizonnyal az, hogy már léteztek borlovagok, pálinkalovagok. Igazában lovagrenddé alakulni azt jelenti, hogy egy ügy köré felsorakozik egy baráti csoportosulás, s annak megadja a formáját. A lovagrend az a forma, amivel rangot, tartást lehet adni annak a küldetésnek, amely mellett elköteleződtek, ebben az esetben a küldetés a hagyományos gasztronómia népszerűsítése és ismertetése. A lovag maga hordoz egy viselkedési formát, ami már önmagában etalon, egy magasabb szintű norma ahhoz képest, amit a hétköznapokban megszoktunk az emberektől. Tehát nem csak arról van szó, hogy néhány fiú összedugja a fejét, és bulizik egy nagyot, együtt isznak, főznek. Van egy kódexünk, amely kőkeményen szabályoz mindent: hogyan kell viselkednünk, milyen normáknak kell megfelelnünk. Ez nagyon fontos, hogy komolyságot tudjuk adni ennek a küldetésnek. Csak egy egyszerű példát mondok: ha egyenruha van rajtunk, tilos a bepiálás, berúgás. Nem vagyunk antialkoholisták, csak annak hívei, hogy mértékkel és méltósággal viselkedjünk.
– Milyen rendezvényeken vesznek rész a szabadtűzi lovagok?
– A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetsége (SVESZ) és az Asimcov vállalkozói szövetség rendezésében az elmúlt másfél évtizedben rengeteg gasztrorendezvény volt már Háromszéken. Most úgy néz ki, mivel mind a SVESZ, mind az Asimcov, valamint más egyesületek részéről is vannak tagok a lovagrendben, a felső vezetés a társszervezőkkel megállapodott abban, hogy a gasztronómiai rendezvények nagy része Háromszéken a Szabadtűzi Lovagrend védnöksége alá kerül. Nekünk kőkemény szabályozásunk van az étkek bírálatára, csúnya szóval zsűrizésére, a főzőversenyek lebonyolítására a higiéniai szabályoktól a résztvevők viselkedéséig. Egységes a bírálati rendszerünk ezen a területen, ha a szabadtűzi lovagok zsűriznek valahol, ugyanazon kritériumok szerint bírálnak mindenütt. Ebben az évben már számtalan rendezvény van mögöttünk – pl. a kovásznai bográcsfőzőverseny, a kézdivásárhelyi pityókafesztivál, az első szarvasmarha- és birkaételek főzőversenye szintén Kovásznán, a borvízfesztivál palacsintasütő versenye, az elmúlt hétvégén Árkoson a vadászfesztiválon a lovagrend szervezte a főzőversenyt, és bírált a Vadon Egyesülettel. Előttünk még három helyi rendezvény ebben az évben, ezen a héten szép és mozgalmas a programunk Sepsiszentgyörgyön: péntek délután lovagi nagygyűlést tartunk lovagavatási ceremóniával, elismerésekkel, előléptetésekkel, szombaton lesz a 12. kolbászparádé, vasárnap pedig a káposztafesztivál, ahol káposztás ételekkel lehet versenyezni. Ezeken a rendezvényeken az érdeklődők személyesen is megismerkedhetnek a lovagrenddel és hagyományaival. Ezenkívül meghívást kaptunk egy szatmári versenyre, amelyet egybekötünk az ottani kapitányság alakulásával. Szóval sűrű a program. A jövő évi gasztronaptárt novemberben állítjuk össze, de már most biztos tizenhat gasztronómiai rendezvény megrendezése Háromszéken és környékén. A lovagi nagygyűlés után aktualizáljuk honlapunkat – http://szabadtuzilovagok.ro – is, körülbelül két hét múlva minden friss adat, információ elérhető lesz.
A borlovagrend a lovagrendek mintájára felépülő szervezet, tagjai azonban nem nemesek, hanem a borkészítéssel vagy a borkultúrával kapcsolatban álló polgári személyek. Ezért a borlovagrendi tagsághoz nincs szükség a nemesség igazolására, és tagjai nem viselnek kardot, sem más fegyvert. A borlovagrendek eredete kapcsolatban lehet a lovagi kultúrával. Amikor valakit perszevanttá avattak, a jelöltet két heroldnak kellett ajánlania, akit ezt követően a fejedelem vagy egy címerkirály borral megkeresztelt és címeres kabátba öltöztetett. A borlovagrendek általában nem szociális, társadalmi és vallási feladatokat látnak el, mint a hagyományos lovagrendek, hanem céljuk a borkultúra fejlesztése, a jó bor dicsérete, a tudományos kutatás elősegítése, borfesztiválok szervezése. Az első borlovagrendek, illetve borászati intézmények már a középkorban megjelentek. Több francia borvidéken – Bordeaux, Champagne, Burgundia, Bergerac, Elzász stb. – számos borlovagrend létezett.Tagjai szinte kizárólag bortermelők voltak, akik a közös piaci és politikai érdekképviselet és a kölcsönös segítségnyújtás érdekében szövetkeztek egymással. A legrégibb ilyen szövetség az 1199-ben alapított akvitániai Jurade de Saint-Emilion volt, mely fokozatosan feledésbe merült, majd 1948-ban felújították. (Wikipédia)
